Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A magyarországi szabadegyházak nemzetközi kapcsolatainak jellemző vonásai a hatvanas évek második felétől a hetvenes évek végéig

A magyarországi szabadegyházak nemzetközi kapcsolatainak jellemző vonásai 117 A szabadegyházak külügyi tevékenysége az állampárt érdekeinek megfe­lelően a hatvanas évek második felében bővülhetett. Politikai árát jelezte, hogy' a világszervezettel rendelkező tagegyházak levélben tiltakoztak 1968- ban az amerikaiak vietnámi agressziója ellen.11 Pozicionális területen is bizo­nyos siker koronázta az ÁEH törekvéseit. Laczkovszki Jánost a Baptista Vi­lágszövetség alelnökévé, Nagy Józsefet pedig a Baptista Világszövetség Vég­rehajtó Bizottságának tagjává választották. A magyarországi Isten Egyházá­nak vezetője — Vígh János — felekezetének kelet-európai missziótitkára volt. A nemzetközi szervezetek a kapcsolattartás érdekében néhány helyet a szocialis­ta országokból származóknak biztosítottak, de igyekeztek kevésbé problema­tikus személyt beválasztani, és szerepüket formálissá tenni.12 A SZÉT elnöke ezzel szemben olyan személyek bejuttatását tartotta fontosnak, akiknek poli­tikai felfogása tisztázott, egyházi tekintéllyel rendelkeznek.13 Palotay 1970-ben kritizálta a szabadegyházak külkapcsolatait: túl inten­zívnek és egyoldalúnak minősítette, ezért nem tartotta célszerűnek minden lá­togatás megvalósulását. Kifogásolta, hogy a külföldiek gyakran meghívás nél­kül egyszerűen bejelentkeznek, miközben a magyar egyházvezetők csak meg­hívásra mehetnek ki.14 A SZÉT elnökének tevékenysége ny'omán 1974-re a tagegyházak külföldi segélyezése áttekinthetővé vált. A külkapcsolatok bővü­lésének másik következményeként a nemzetközi egyházi fórumok mérsékel­ték, vagy megszüntették a magyar egyházvezetés számára a kiutazásukhoz nyújtott anyagi segítségüket. Ugyanis már nem tekintették hátrányos helyze­tűeknek őket. Ezért az ÁEH 1977-ben már 100 000 Ft-tal támogatta a SZÉT külügyi tevékenységét15 A nyugati egyházvezetők tisztában voltak a kelet-európai viszonyok­kal. Például a csehszlovák adventista vezetők a hetvenes években nyíltan beszéltek a világszervezet tisztviselői előtt a belügyi szerveknek az egyhá­zak életére történő befolyásáról, beleértve külkapcsolataikat is. Sőt tudtak arról, hogy' a szocialista országok társadalmi szervezetei információt cse­rélnek egymással, és ezen keresztül hatnak az egyházi vezetőkre.16 A politikai tömbök létezése, az egyes szocialista országok eltérő külpoli­tikai érdekei és egyházpolitikai helyzete szabadegyházi téren is éreztette hatá­sát. Ennek eredményeként a nemzetközi egyházi rendezvényeken a magyar küldöttek a szovjetekkel és a lengyelekkel tudtak leginkább együttmunkál­kodni. A nemzetközi szervezetek vezetősége a kapcsolatok bővítése érdeké­ben kerülte a szocialista országok vallásügyi helyzetének bírálatát. Sőt többen — megfelelve az állampárti elvárásnak — a magyarországi látogatásuk után nyi­11 MOL. XIX-A-21-C-6/9. 142. dob.; MOL. XIX-A-21-C-6.1/2. 144. dob. 12 MOL. XIX-A-21-C-6/9. 142. dob.; MOL. XIX-A-21-C-6.1/2. 144. dob.; MOL. XIX- A-21 -d-005-5/1971. 58. dob. 13 MOL. XIX-A-21 -c-6.1 /4. 144. dob. 14 MOL. XIX-A-21 -c-6.1 /4. 143. dob. 15 MOL. XIX-A-21 -c-6.1 /10. 144. dob.; MÓL. XIX-A-21-d-0030/1977.103. dob. 16 MOL. XIX-A-21 -c-6.1 /15/1976. 144. dob.

Next

/
Oldalképek
Tartalom