Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok
112 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) A bibliatársulat lerakatát Millard szervezte meg és vezette, de a vezetőség éppen ezeknek a feszültségeknek kiküszöböléséért úgy döntött, hogy 1876. március 1-től a református Victor Bernátot bízza meg a budapesti lerakat vezetésével.84 O újra szükségesnek látta körlevélben tudatni a protestáns lelkipásztorokkal, hogy a társulat budapesti lerakatának „egyedüli célja a Szentírás terjesztése minden nyelven és minden felekezet számára”.85 Szabadi F. Gusztáv feljegyzése szerint Victor Bernát „hamar megsokallta a baptistáskodást és Novákot áthelyezte Kolozsvárra”.86 Itt Novák Antal ismét jó kapcsolatba került régi jó barátjával, most már hittestvérével, Rottmayer Jánossal, aki a skót nemzeti bibliatársulat kolozsvári lerakatát vezette. Itt is munkához látott és házról házra járva árulta a Bibliákat és újabb kapcsolatokat létesített. 1877. október 4-én Meyer Henrik látogatta meg.87 A testvéri látogatás igazi célját Meyer naplófeljegyzésének egy további mondata árulja el: „Október 10-én utaztam Brassóba. Munkaterületemnek ez volt a határa, mert Novák testvér, mint kolportőr eddig jutott, s így reményem volt arra, hogy ezen a réven alapot találok a munka folytatására.”88 Eszerint Meyer olyan úttörőnek tekintete Novákot, akinek bizonyságtevő szava és bibliaterjesztő szolgálata alapot teremt a baptista missziónak. Kimer adatgyűjtése szerint Novák Antal részt vett 1877. november 14-én Kornya Mihály és Tóth Mihály diakónussá avatásán is.89 Ez volt ismereteink szerint utolsó szolgálata. Ezután nem sokkal Novák Antal meghalt. Meyer erről mindössze eny- nyit jegyzett be a tagnyilvántartó könyvbe Novák neve mellé: „hazaérkezett 1877. december 17-én”. Ez lett az örökké vándorló bibliaárus sorsa. Szabadi F. Gusztáv a misszionáriusok nyilvántartójában azt is feljegyezte, hogy Brassó közelében történt a halála. Felesége Kolozsvárott 14 hónappal élte túl. Szabadi erről így tudósított: „Novák testvérnő daganatos megbetegedéssel kórházba került, sajnos a műtét következtében meghalt. Hajlékában igen sok testvér szokott összejönni éneklésre és imádkozásra. Betegsége alatt az állami kórház egyik kis szobájában feküdt” Nováknét 1879. február 3-án 3 órakor temette el Meyer Henrik Kolozsvárott. A temetésre elkísérte Szabadi F. Gusztáv is.90 A 19. századi bibliaárusoknak az életét, vándorpályáját elnyelte az idő, emlékük is alig maradt ránk. Munkájuknak, életüknek ránk maradt adatait 84 Kiss, 1904. 206. p. Ez több protestáns folyóiratban megjelent, pl. 'ELvangéliumi Protestáns iMp 1876. június 2. Különfélék rovatban. SZABADI F. Gusztáv: Vasárnapi iskoláink 60 éves 'története. In: Békebímók, 1933. november 18.; Emlékezéseinek kézirata: BL., Budapest.; Wagner: i.m. 109. p. SZABADI F. Gusztáv: Missziómunkások nyilvántartója. (Kézirat) - BL., Budapest. Meyer-önéletrajz. 52. p. — BL., Budapest. 89 Kirner, 1965. 55. p. SZABADI F. Gusztáv: Missziómunkások nyilvántartója. (Kézirat) - BL., Budapest.; BÁNYAI Jenő. In: Békehímök, 1968. január 15.
