Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok
Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok 107 iránt a legnagyobb érdeklődés. A 19. század második felének baptista, naza- rénus és más szabadegyházi missziója ezeknek az egyház hivatalos szervezetéből egyre jobban kiszoruló csoportoknak a befogadására épült. Ezt a lehetőséget a magyarországi baptisták esetében Novak Antal ismerte fel először. Ha nincsen Novák Antal, aki faluról falura járt és a Bibliát terjesztette, soha nem találkozott volna Meyer Henrik a nagyszalontai házi gyülekezetekkel és Kornya Mihállyal, a legjelentősebb baptistává lett „parasztapostollal”, aki az egyházaktól mind jobban elidegenedő népi vallásos közösségek nagy összegyűjtője lett.55 Nagyszalontán tulajdonképpen nem a baptisták, Meyer Henrik szervezett gyülekezetei, hanem az élő és aktív, népi vallásosságot gyakorló közösséget fogadta be a baptista egyház, ami anyaegyházában, a református egyházban egyre inkább idegen testnek számított.56 Miért éppen ez a terület - a Körösök vidéke, vagyis a békés-bánáti református egyházmegye - lett Novák Antal munkaterülete? Erre a kérdésre segít felelni Hajnal Ábel, békés-bánáti esperes 1867. évi jelentése, melyben a többi közt ez áll: „A múlt évben folyamodtam a biblia terjesztő angol társulat Bécsben székelő titkár Millárd Eduárd úrhoz, egy ambuláns lelkipásztor évi díjazása kieszközléséért, ki a Bánátban szétszórtan lakó református hitrokonainknak az élő kereszténységet szólná és hirdetné. Miután válaszul azt nyertem, hogy' a bibliatársulat kitűzött egyedüli célja lévén a sz.jent] Biblia olcsó ároni terjesztése, a célunkra évi segély nem remélhető. Ugyancsak nevezett titkár úr utasításából folyamodást készítettem ez évben a következő című társulathoz: Continental evangelical Society in London, s azt ft. Balogh Péter püspök úr, és segéd gondnok ő kegyelmessége is aláírván, Millard titkár úrhoz is elküldtem azon kérés mellett, hogy az illető helyre állítólag eljuttatni mél- tóztassék”.57 Millardnak ez a kapcsolata Hajnal Ábellel bizonyára befolyásolta Novákék Gyomára költözését. Az ügyre vonatkozó iratokból kiderül, hogy Révész Imre püspök ajánlotta Hajnal Ábelnek a Millarddal való kapcsolatot.58 Novák ekkor még nem volt baptista, de mindenképpen szimpatizált a régi puritán gyökerű kegyességgel, melynek képviseletét egyre jobban az induló baptista misszió vállalta magára. K.1RNER A. BERTALAN: Kornya Mihály krónikája. New York, 1965. (2. kiadás.) (továb- biakban: KlRNER, 1965.) KISS FERENC: Magyar parasztpróféták. Bp., 1942. (továbbiakban: KISS, 1942.) A Békés-Bánáti Református Egyházmegye jegyzőkönyve. 1867. nov. 6-9. Makó, 1867. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára. Debrecen, (továbbiakban: TTREL.) 1.29. O.5.; 1.29. c.15.
