Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)

2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok

Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok 105 teiben láttam, ahol a fiatalok egy-egy könyvet megtanultak kívülről, hogy élő Bibliaként megmaradjon az emlékezetben a Könyvek Könyve. A bibliaárusok, kolportőrök egyháztörténetünk névtelenjei. Emléküket lassan elmossa az idő. Ma már nevüket is nehéz kiásni a porosodó iratok mé­lyéről. Pedig szerepük a népi vallásosság szempontjából jelentős. Fennmarad­tak református, evangélikus, sőt római katolikus bibliaárusok nevei is.45 Kuta­tási területem miatt a szabadegyházi bibliaárusok életét, sorsát, munkakörül­ményeit ismerem jobban, ezért közülük mutatok be egy múlt századi baptista bibliaárust, akinek sorsa, életútja nem sokban térhetett el a más vallásfelekeze­tekhez tartozó társaitól. A bibliaárus neve: Novák Antal. Meyer Henrik anyakönyvi bejegyzése szerint Novák Antal 1828. január 17-én, katolikusként, az akkori Ausztriához, ma Szlovéniához tartozó Ciliiben (ma Celje) született.46 A faluban vegyesen laktak német, szlovén és magyar nyelvű lakosok. Novák Antal szabómesternek tanult. Hamar elke­rülhetett szülőfalujából. Pesten az 1860-as években kapcsolatba került Rottmayer Jánossal (1819-1901) és bejáratos volt Rottmayer János Gyöngy­tyúk (ma Gyulai Pál) utcai házába.47 Bányai Jenő kutatásai nyomán egy na­gyon fontos adatot tudtunk meg Novák budapesti éveiről. A pesti német leánygyülekezet anyakönyve szerint Novák Antal 1864-ben itt kötött házas­ságot a pozsonyi illetőségű Ax Zsuzsanna Katalinnal.48 Ez nemcsak Novák Antal életéhez ad egy érdekes támpontot, hanem azt a korábban is tudott tényt erősíti, hogy Novák a múlt századi induló belmissziói törekvések leg­fontosabb központjával a pesti református német leánygyülekezettel volt kapcsolatban, bár ez a kapcsolat laza lehetett, mert a ránk maradt iratokban nem találunk több adatot Novákról.49 Ezzel a gyülekezettel volt összekötte­tésben Rottmayer János is és valószínűleg M.B. Czechowsky (1818-1876), az első Magyarországon megfordult adventista misszionárius is, aki 1869- 70-ben tartózkodott Pest-Budán.50 A házassági anyakönyvi bejegyzés sze­rint a Novák házaspár ekkor József u. 38. sz. alatt lakott. 3 Bibliát terjesztettek a Szalay József és Kecskeméti Ferenc által szervezett „Első Magyar Missziói Társaság” könyvárusai is, pl. Hevesi Ferenc. A könyvárusok nevei megtudhatók a Brit- és Külföldi Bibliatársulat éves jelentéseiből, mely a londoni központban kutatható. Mitgleider-Register der Baptisten Gemeinde in Budapest. 1874-1890. — BL., Budapest. CSOPJÁK ATTILA: Képek a magyarországi baptista misszió történetéből. Bp., 1920. (to­vábbiakban: CSOPJAK, 1920.) 10-11. p. A bejegyzés így hangzik: „Anton Novak nur Cilii in Steiermarc Schmiede und Susanne Chaterine Ax nur Pressburg. Whonung Josephgasse 38. Zeugen Her. Eduard Neu­mann, Her. Herbst.” A pesti német leánygyülekezet szerepéről: BÁNYAI JENŐ: Az erdélyi és az alföldi baptista misszió kezdeti korszaka. In: Theológai Szemle, 1966. 1-2. 26. skk. p. (továbbiakban: BÁNYAI, 1966.); Farkas JÓZSEF: A pesti református egyház 101 éves története. Kecske­mét, 1898.; Bucsay MIHÁLY: A budapesti német ajkú református gyülekezet százhúsz éve. In: Theológai Szemle, 1979. 6. 345-348. p.; KOVÁCS ÁBRAHÁM: A Budapesti Németaj­kú Ev. Ref. Leányegyház eredete és története, 1858- 1869. Bp., 2005. SZIGETI JENŐ: M.B. Czechowsky munkája Magyarországon, In: \Mkés^tájéko^tató, 1976. 3-4. sz. 129-137. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom