Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: 19. századi magyarországi bibliaárusok
100 Egyháztörténeti Szemle VI/2 (2005) négy kiadásban forgott közkézen.13 De a Gyuláról Aradra költözött RJthy Upót és Fia cég is szívesen árult a gyulai vásárban, ahol mindig egy sereg imakönyvet, vallásos tárgyú olvasnivalót lehetett kapni. A gyulai vásár kínálatából talán még a Nidermayer Ádám eleki kántor által szerkesztett Maria, die Hilfe der Cristen (Arad, 1883.) című imakönyvet lehet megemlíteni.14 A választék gazdag volt más, vallásos ponyva-kiadványokban is. A 19. század közepétől jártak ide a nagy pesti vásári kiadók is, akik áruikat az egész ország területén igyekeztek terjeszteni. így Gyulán is árult a vásárban Bucsánszky Alajos cége, majd pedig utóda Rózsa Kálmán és neje. Ok is adtak ki imádságos, áhítatos könyveket, de forgalmuk javát a saját kiadású dalos-füzeteik, ponyváik adták. A könyvárusok között árultak például a gyulai vásárban a máriaradnai szerzetesek is szentképeket, hitbuzgalmi kiadványokat.15 A vásár rendje szerint itt kaptak helyet a bibliaárusok is. Nekik nem a vásár volt a mindennapi tevékenységük színtere, hiszen sokszor házról-házra jártak, protestáns templomokban ajánlották portékáikat, bekopogtattak a paplakokba. Egy-egy elhagyottabb protestáns településen a családi Bibliák kiadásának évszámából ki lehet találni, hogy mikor jártak a faluban a bibliaárusok. Több helyen a presbitériumi jegyzőkönyvekben is megörökítették működésük emlékét. Kimer A. Bertalan gyerekkorának békési vásárjaira visszaemlékezve így ír a bibliaárusokról: „bibliaárusok [...] nagyon gyakran és sokan megfordultak Békésen. Nagy bőrtáskával a vállukon, vásárokon is járkálva kí- nálgatták a Bibliát, az Újtestamentumot, az Otestamentumot és külön a zsoltárokat is. Jó könyvet vegyenek! - hangoztatták lépten-nyomon. A református kollégium harangozó szobájában pihentek meg. Piacokon, vásárokon is megjelentek, és ott nagy szorgalommal hordozták bőrtáskájukat.”16 Ezeket a bőrtáskákat barkónak hívták. A baptista történeti gyűjteményben ránk maradt egy ilyen vállra vethető könyvszállító bőrtáska. Kimer A. Bertalan emlékei szerint az 1910-es években egy Csűrös Sándor nevű bibliaárus járt a legtöbbször Békésen, aki nagyobb mennyiségű könyvvel érkezett, és hosszabb időt töltött a városban. Nemcsak Bibliát árult különféle méretben, kötésben, hanem kapható volt nála Bunyan János: Zarándok útja}1 a Robinson, amit az akkori népi nyelvferdítés szerint Defoes Dániel írt.18 De árulta Beecher Stowe világhíres remekét, a Tamás 13 Dankó, 1963. 14 Dankó, 1963. Lelle JÓZSEF: Radnai búcsú — Szegeden. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. III. Szerk.: L. IMRE MÁRIA. Pécs, 2000. 200-206. p. 16 KlRNER A. BERTALAN: A békési vásár. Gyula, 1964. 119. p. 1 SZIGETI, Jenő: Eighteenth-Century Hungarian Protestant Pietist Literature and John Bunyan. In: Bunyan in England and Abroad. Papers Delivered at the John Bunyan Tercentenary Symposium. Ed.: Os, M. VAN —SCHUTTE, G.J. Amsterdam. 1990. 133-142. p. 18 VARGHA Balázs: Gyermekirodalom. Bp., 1964. 19. p.
