Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között
Közlemények Egyházi kapcsolatok Pécs és Zágráb között.1 (Pécsi kanonokok a zágrábi székeskáptalanban, 1345-1526) Fedeles Famás A két szomszédos püspökség között élénk kapcsolat alakult ki már a középkor korábbi szakaszában, amely alól természetesen a két dioecesis egyházi középrétege sem képezett kivételt. A két püspöki székhely kanonoki testületéi több alkalommal érintkezésbe kerültek egymással, így előfordult, hogy az intézmények egymás ügyeiben állítottak ki közhitelű okleveleket, hatósági emberekkel vettek részt határjárásokon, vizsgálatokon, birtokba iktatásokon. Ezen felül pedig gyakran személyi kapcsolatok is erősítették a két kanonoki testület viszonyát.2 A két egyházmegye között a kapcsolatok még intenzívebbé váltak a 15. század első felében. Ebben az időszakban a pécsi- és a zágrábi püspököket rokoni szálak fűzték egymáshoz, így' a két püspökség kapcsolatait nyilván ez is erősítette. Eberhard főkancellár első ízben 1397-1406 között, majd 1409-1419 között volt zágrábi püspök. Alsáni Bálint halálát (1408) követően, pedig rövid ideig a pécsi püspökség gubernátora. volt (1408—1410).3 Az Albeni család ettől kezdve közel fél évszázadig irányította a pécsi-, és három évtizedig a zágrábi püspökséget. Eberhard Petermann nevű unokaöccsére bízta a pécsi egyházmegye vezetését, így 1409—1411 között ő világiként kormányozta azt.4 Albeni János, szintén Eberhard unokaöccse, 1410-ben jutott a pécsi püspöki székbe, majd egy évtized múltán Horvát nyelven megjelent: Crkvene veze izmedu Pecuha i Zagreba. Pecuski kánoniéi u zagrebackom stolnom kaptolu (1354—1526.). In: litnografijci Ylrvata u Madarskoj, 2004. 141-161. p. A korábbi időszakban erre Koszta László irányította a figyelmet. KüSZTA LÁSZLÓ: Püspöki székhely és városfejlődés. Pécs központi funkciói és vonzáskörzete a 14. század közepéig. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk.: KOSZTA LÁSZLÓ. Szeged, 1995. 233-272., 257. p.; Uő: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége (1214-1353). In: Tanulmányok Pécs történetéből, 4. Pécs, 1998. (továbbiakban: KOSZTA, 1998.) 95. p. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája (1310-1457). I-II. Bp., 1996. (továbbiakban: Engel, 1996.) I. 79., 80. p.; Engel PÁI. - SüTTŐ SziiÁRD: Beiträge zur Herkunft und zur Tätigkeit der Familie von Alben in Ungarn. In: Südost-Forschungen. Bd. 54. 1995. 23-48. p. (továbbiakban: ENGE] .-SÜTTŐ, 1995.) 32-33. p. 4 Ezt követően Horvát-dalmát bánként folytatott sikeres harcokat Velence ellen. Engel-Süttő, 1995. 37. p.
