Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
Egyházi tervezetek és kezdeményezések 17 egységbe fogni és így biztosítani Európában és a Duna völgyében a hatalmi egyensúlyt és ezáltal a világbékét.51 Széchenyi is hasonlóképpen látja az ügyet, szerinte a Habsburg-kérdés kikerülhetedensége a dinasztia „középeurópai eljegyzettségének” köszönhető, az új Duna-szövetség létrehozásában a Habsburg-ház kulcspozíciót foglal el, „anélkül, hogy maga akarná, személyesen munkálná, egyedül a történelmi tények erejénél fogva”.52 Mások azonban egészen másképp vélekedtek. Kokas fent ismertetett tervében nem foglalt állást ebben az ügyben, amiből arra következtethetünk, hogy a téma szempontjából nem tartotta elsőrendű, meghatározó jelentőségűnek a kérdést, Aradi pedig úgy vélte, hogy a Habsburg-Monarchia mint végcél nem fogadható el, csakis mint közbenső állapot, mint pacifikáló erő.53 Témánk szempontjából a legjellemzőbb és talán a legérdekesebb kérdés a katolicizmus, mint vallás, illetve mint kultúra szerepe a Duna- völgyi gondolatban. Fentebb már láttuk, hogy ez milyen szerepet töltött be Túri Béla és Pongrácz Kálmán elképzeléseiben. Ez az „aktívkatolikusoknál” is egy olyan motívum, amelyet szinte mindnyájan kiemelnek valamilyen formában, ebben a kérdésben tűnik ki igazán politikájuk vallásiegyházi alapja. Ne feledjük, a katolicizmus „neobarokk” virágzásának korában járunk, és ezek a fiatalok mindnyájan rendkívül vallásosak, a francia eredetű, komoly hitéleti elmélyülést hirdető „új lelkiség” követői voltak.54 A katolicizmust tartották Közép-Európa legfőbb összetartó erejének. Aradi szerint csak ez alapján lehet Ausztria és Magyarország középeurópai birodalom,55 és „akik a katolikus kultúrát védik, azok a magyar és szerves dunavölgyi kultúrát védik”.56 Bajzánál eleve katolikusként szerepel a magyarok, osztrákok, csehek, szlovákok, horvátok, szlovének, rutének által a Balkán-paktumban létrejött ortodox balkáni tömörülés ellensúlyozására létrehozandó Duna-völgyi államszövetség57 — annak ellenétre, hogy ezek egy része egyáltalán nem volt tisztán katolikus felekezetű nép. Talpassy írásaiban nem a kultúra, hanem — lényeges különbség! — a katolikus hit „forrasztja egybe eltéphetetlenül és letagadhatatianul” a Dunavölgyi népeket, mely véleménye szerint erősebb, mint a politikai ellentétek, melyek elválasztják őket.58 Mint fentebb említettük, meglehetősen „nagyvonalúan” kezelték ezt a gondolatot, gyakran „megfeledkeztek” róla, hogy Közép-Európában igen nagy számban élnek protestánsok is, a sokkal inkább pravoszláv, mint latin Korunk, S^ava, 1935. június 15., 1938. február 1. Korunk S%ava, 1935. szeptember 1., szeptember 15. 53 Aradi, 1934. 119. p. 54 Doromby, 1975.173. p. 55 Uo. 120. p. 56 Uo. 121. p. 57 Korunk S%ava, 1935. június 15.; Katbolikus Szemle, 1936/4. 234-235. p. Korunk S^ava, 1937. március 1.
