Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNY - Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével a reformkorban
A magyar-zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén Horn Edével 25 Szarvady Frigyes, aki 1849-ben Párizsban Teleki László titkára lett. Horn Eide 1844-ben Pestre jött, hogy itt folytassa tanulmányait, miközben a Die Pester Zeitung munkatársa lett.82 A német közvéleménynek a magyarországi fejleményekről — a reform előrehaladásáról, a zsidók magyarosodásáról és a zsidóellenes reakciókról — adott számot,83 mintha erőt is akart volna meríteni, hogy még jobban maga mögött érezze a század szellemét. A magyar sajtóban is harcosan lépett fel. 1847-ben — feltehetően — ő küldte meg a Hetilaprak és a Pesti Hírlaprak. a pesti izraelita „közönség” elnökségének azon nyilatkozatát, amelyben felszólították híveiket „az összetartás elve ellen hatni”, „a valóban létező uzsoráskodást, amennyiben az izraeliták által űzetik, meggátolni, [...] közmegvetésnek s gyalázatnak átadni”, és továbbá „az uzsora segédforrásait korlátozni, amennyiben az uzsorát elősegítő elemre, t.i. a hajhászokra s a jogpályán nem tisztán működőkre éber figyelem fordítandó, hogy az esetben szinte a közmegvetés tárgyai legyenek” — hogy így gyengítsék a zsidóellenesség hivatkozási alapját.84 Aztán a magyar zsidóság képviselőihez intézett „szózat”-ot az emancipáció érdekében, méghozzá az országgyűlési munka befolyásolásával. A pozsonyi ortodox zsidók ugyanis az előző országgyűléstől az emancipáció kérdésének mellőzését kérték. Ezen elzárkózó politika ellenében lépett fel Horn Ede, aki a magyar zsidóság képviselőit aktivitásra is szólította fel, mert „csak akkor kecsegtethetjük magunkat kedvező siker reményével, ha ezen elhatárzó utasítások elkészíttetése előtt nyelv és tollal, szó és tettel a közvéleményt megnyerni s ügyünknek nemcsak a küldöttek, hanem még inkább a küldők, a vármegyék nemessége s a városok polgársága előtt meg- kedveltetni s ily módon felszabadíttatásunkra kedvező követi utasításokat kieszközleni törekszünk”.85 Az ifjú rabbijelölt, aki közben a Magyar—Zsidó Egylet könyvtárosa lett, már versenyt futva az idővel írta kisebb-nagyobb eszmefuttatásait, amelyek azonban csak akkor jelentek meg, amikor már ülésezett a diéta, és aztán tevékenységét felgyorsította a márciusi forradalom. Hóm Ede első nagyobb vállalkozása az Első magyar %sidó naptár és évkönyv összeállításában való közreműködése volt. Löw Lipót 1847-i folyóirat-kísérlete, A magyar zsinagóga után ez az újabb magyar zsidó periodika-kísérlet. Amaz a hitélet ápolását cé- * 601 82 KertbenY, 1862. 76-77. p. Pesth, 8 Mai. In: Allgemeine Zeitung des Judenthums, 1846. 24. sx. (június 8.) 351-353. p.; Pesth, 10 September, ln: Allgemeine Zeitung des Jitdenthums, 1846. 41. sx. (október 5.) 600601. p.; Pesth. 9 November. In: Allgemeine Zeitung des Judenthums, 1846. 49. sx. (november 30.) 721-723. p.; Pesth, 8. Oktober, ln: Der Orient, 1847. 44. sx. (október 8.) 348. p.; Einhorn, I.: Zur Judenfrage in Ungarn. Offenes Schreiben an. p. t. Herrn Goerg Fülepp, Verfasser der Schrift: A xsidók emancipátiója Magyarhonban nem cxélsxerű. Pesth, 1848. In: Allgemeine Zeitung des Judenthums, 1848. 8. sx. (február 18.) 107-108. p. H4 A xsidók és ax uxsora. In: Hetilap, 1847. 110. sx. (január 19.) 94-95. p.; Ax uxsora és a xsidók. In: Pesti Hírlap, 1847. 813. sx. (január 15.) 34. p. ElNHORN IGNÁC: Sxóxat a magyar xsidóság képviselőihez. In: Társalkodó, 1847. 45. sx. (június 6.)
