Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - RECENZIÓK - Balogh Margit: Szabó Csaba: Die Katolische Kirche Ungarns und der Staat in den Jahren, 1945-1965
Recenziók 145 A szerző érzékletesen mutatja be az 1956-os forradalom és szabadságharc bukását követő társadalmi letargiát, és a forradalom eltiprását követő nemzetközi visszhangokat. Elemzi a poszt-sztálini hatalom birtokosainak reakcióit, bizonyítja a korábbi egyházpolitika töretlen voltát. 1961-ben a legnehezebb ötvenes éveket idéző kirakatper sorozatot kreálnak az államvédelmis nyomozók, mintegy 300 papot és hívőt tartóztatnak le, ítélnek el. XII. Pius pápa halála (1958) után lassú változás indult meg a Vatikán keleti politikájában. Ennek hatása lassan ugyan, de kiterjedt Magyarországra. Szabó Csaba eddig ismeretlen dokumentumok segítségével mutatja be azokat a politikai játszmákat, azt a szakadatlan többéves kötélhúzást, aminek nyomán 1964-ben a Szentszék képviselője és a Magyar Kormány meghatalmazottai aláírtak egy részleges megállapodást. A szerző ezen eseményeknek keretet adó II. Vatikáni Zsinat főbb eseményeit is ismerteti, igaz csak nagy vonalakban, mélyebb értékelés és elemzés nélkül. Talán ez az egyetlen rész a kötetben, ahol az olvasóban némi hiányérzet marad a fejezet végére. A disszertációhoz igen alapos forrás- és irodalomjegyzéket készített Szabó Csaba. Azonban ez nemcsak afféle melléklet, hanem a 10 oldalon felsorolt művek kivétel nélkül szerepelnek a kötet megfelelő lábjegyzeteiben. A szerző két külön oldalon ismerteti a kutatott hat levéltárban [Budapest Főváros Levéltára, Esztergomi Prímási Levéltár, Magyar Országos Levéltár, Politikatörténeti Intézet Levéltára, Szalézi Majtényi-ház, Történeti Hivatal (ma: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára)] őrzött, félszáznál is több levéltári forráscsoportot. A széles feldolgozással együtt maradt bőven kutatnivaló, kivált az egyházi levéltárakban. Az egészvászon kötésű kötet, a minőségi papír csakúgy a kiadó igényességét dicséri, mint a szép tipográfia, vagy az alapos szöveggondozás (csupán egy apró kritika: a lábjegyzetben hivatkozott újság- és folyóiratnevek második eleme helytelenül kisbetűvel szerepel, pl. Szabad nép, Magyar közlöny stb.). Jóleső érzés kézbe venni a kötetet, mert a szép külső megjelenés értékes tartalmat rejt. Aktualizált magyar fordítása hiánypótló lenne a jelenkori egyháztörténeti szakirodalomban. (Balogh Margit)
