Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Egyházi tervezetek és kezdeményezések a közép-európai népek együttműködéséről a két világháború közti Magyarországon
Egyházi tervezetek és kezdeményezések 11 „Az új konföderáció, mely történelmileg, fajilag, vallásilag és kultúr- fokon oly heterogén részekből alakul, a jövőben sem nélkülözhetné azt az összefűző és kiegyenlítő erőt, melyet egy oly szigorúan alkotmányos dinasztia nyújt, melynek sorsa évszázadok óta összeforrt az állam fejlődésével.” Magyarországot szerinte helyzete egyenesen predesztinálja a kezdeményező lépés megtételére, mivel feladata nem az, hogy összekötő kapocs legyen Kelet és Nyugat között, hanem éppen ellenkezőleg, Keletet és Nyugatot szét kell választania úgy, hogy öncélúan és érdekeinknek megfelelően egy nagyhatalmi államszövetség keretein belül megszervezze Közép- Európát, „világgá kiáltva az új dunai nagyhatalmi jelszót: Közép-Európa a közép-európaiaké!”29 Pongrácz elmélete más szempontú feldolgozásban — mely lényegét tekintve ugyanaz, de ezekben a létrejövő nagy államszövetség a felújított Monarchia lenne - helyet kapott a Katholikus Szemlében és az Új Kor-ban is. Ezekben az írásaiban a fentiekkel ellentétben nem a politikai és gazdasági előnyökre és szükségszerűségekre helyezte a hangsúlyt, hanem a a katolicizmus összekötő erejére a közép-európai nemzetek között:30 „A vallásos gondolat Európában megint integráló erőként kezd hatni. A katolicizmus univerzális szemlélete eddig elhanyagolt, háttérbeszorított és mellőzött helyzetéből újra előlép és szerepet igényel. A dunavölgyi katolikus népek és nemzetek politikai orientációjában helyet kap a vallási gondolat is, az Actio Catholica öntudatot teremt e népek vallási és kulturális felfogásában s rávezeti őket ismételten az útra, amelyen haladva jelenlegi magas műveltségi szintjükhöz sikerült felemelkedni.[...] A pánszláv és pángermán érők közé ékelt Lengyel- ország, Ausztria és Magyarország faji heterogenitásánál erősebbek bizonyult e három ország vallási homogenitása s ez a politikai együttműködés természetszerűen kell, hogy elvezessen minket külpolitikánk latin orientációjúvá válásához.”31 A katolikus reformnemzedék elképzelései Közép-Európa jövőjéről Az 1930-as évek kezdetén a magyar szellemi élet egy sajátos erjedés állapotába jutott. A fiatalság kért magának szót, „egy olyan fiatal, új nemzedék, [...] amelynek tagjai ugyan még az egykori Osztrák-Magyar Monarchia polgáraiként jöttek a világra, de a «régi jó békevilágról» semmiféle személyes tapasztalatuk nem volt már. Mérhetedenül távolinak is érezték azt a kort. E nemzedék számára már magától értetődő életkeret volt a tri29 30 31 Uo. Katholikus Szemle, 1934/8. 453-460. p., Új Kor, 1935. május-június. Új Kor, 1935. június 1.
