Egyháztörténeti Szemle 6. (2005)
2005 / 1. szám - RECENZIÓK - Fazakas Gergely Tamás: Medgyesi Pál: Praxis Pietatis azaz Kegyesség Gyakorlás
Recenziók 121 csak német nyelvű munkákból származó idézetek mellett szintén lehetett volna az angol szakirodalomhoz is fordulni.15 16 Az viszont nem róható fel az utószónak, hogy nem kísérli meg Bayly és Medgyesi szövegének összehasonlítását, hiszen a két művet a magyar szakirodalomban úttörő módon együtt tárgyaló Petrőczi Éva is csak egy 19. századi angol Praxis, illetve az 1936-os (!) magyar kiadás alapján tett megállapításokat a témáról. ’ Egy tényleges párhuzamos szövegelemzés — még ha nem is tudjuk, melyik kiadást használta Medgyesi — csak akkor írható meg, ha mindkét szöveg esetében 17. századi edíciót használunk. Az eddigiek alapján elmondható, hogy mind Bálint Ágnes, mind Győri L. János színvonalasan érvényesítette az általuk preferált közelítési módokat. A kegyességi és tudományos szempont legtöbbször jól kiegészíti egymást a Praxis 2003-as kiadásában, még ha helyenként az is lehet az érzésünk, hogy ezek az irányok némileg ellentmondanak egymásnak. A kolozsvári Koinónia kiadó azonban nemcsak a Praxis mostani kiadásával, hanem már évek óta, több könyvsorozatával is bizonyította, hogy érdemes egyszerre mindkét célt kitűzni. Erről tanúskodnak például a reformáció különböző hitvallásait megjelentető kötetek, vagy a „Puritán tanítók” című könyvsorozat, mellyel a Koinónia a magyar könyvpiacon egyedüliként vállalta fel az angol és skót protestantizmus jelentős, és sok esetben a 17. századi Magyarország prédikátorai körében is jól ismert szerzők munkáinak megjelentetését. (Jól illeszkedik ezekhez a vállalkozásokhoz is a most megjelentetett Medgyesi-mű kiadása.) Az említettek mellett a tárgyalt kettős célnak való megfelelés igényét példázzák a Koinónia (a Harmattal közösen kiadott) egyéb korábbi könyvei is. Ilyen például S%iks%ai György Mártírok oszlopa17 című művének kiadása, vagy éppen a 17. századi magyar puritanizmus irodalmából válogatott szemelvényeket megjelentető Ama kegyelemnek mennyei harmatja'8 című kötet. Az említett szövegkiadások legtöbbje két típusú elő- és/vagy utószót tartalmaz, melyek leginkább a tárgyalt kétféle, vagyis a kegyességi és a tudományos szempontnak próbálnak megfelelni. Ezek egy része tehát esz- széjellegű, és arra helyezi a hangsúlyt, hogy mennyire aktuálisak a mai hívők számára a szövegekben foglaltak. Másik része viszont olyan szöveg, amely megpróbál — az egyháztörténetben kevésbé járatosak számára is érthető módon - korrajzot adni, bemutatni a szerzőt, és utalni az adott mű kegyesség- és irodalomtörténeti összefüggéseire. 15 Ld. ehhez pl. Petrőczi Éva idézett tanulmányának hivatkozásait. 16 Petrőczi, 2002. 7 SZIKSZAI GYÖRGY: Mártírok oszlopa. Sajtó alá rend.: MOLNÁR SÁRA. Bp.—Kolozsvár, 1996. Ama kegyelemnek mennyei harmatja. A XVII. századi magyar puritanizmus irodalmából. Sajtó alá rend.: BALOGH JUDIT. Bp.-Kolozsvár, 1995.
