Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)

44

Egyháztörténeti Szemle V/l (2004)

sós ellátáson felül 3600 koronára lenne kiegészíthető a következő évtől. Zichy a püspökség törzsvagyonából ezen célra 1 450 000 koronát szándékozott elkülöníteni,237 azonban azzal a kikötéssel, hogy elsősorban saját egyházmegyéje szükségleteiről és segélyre szoruló papjairól kötelessége gondoskodni, így hozzájárulásából csak a felesleget hajlandó a központnak beszolgáltatni.238 A Székeskáptalan és az oszlopos kanonokok 960000 illetve 60 000 koronát voltak kötelesek e célra benyújtani, akik ezt meg is ígérték, de azt függőben hagyva, hogy ennek értékpapírban, koronajáradékban vagy hadikölcsön-kötvényekben fognak-e eleget tenni.239

A fizetési nehézségek legnagyobb mértékben a megszállott területen működő protestáns lelkészek vállára raktak súlyos terhet, a határzárlat miatt ugyanis a segélyek elmaradtak,240 s járandóságaik beszedése is sokszor — a katolikusokhoz hasonlóan — nehézkesen ment.241 A Baranya északi megszállott részén lakó lelkészeken a demarkációs vonalon túli tolnai esperes úgy próbált segíteni, hogy a határon fekvő Hidas evangélikus lelkészének küldte el az összegeket, aki alkalmilag továbbította az illetékeseknek 242

Református reformok

Területünk nagyobbik protestáns egyházának életében a legjelentősebb tényező időszakunkban — a források alapján úgy tűnik —, az Országos Református Tanács és annak reformjavaslatai voltak. A politikai események természetesen a kálvinista egyház életében is mélyreható változásokat hoztak. A fővárosban a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség vezetői már október 27-én tanácskozásra gyűltek össze és pontokba foglalták az egyház „új reformációjának” tennivalóit. Ennek a programnak a megvalósítására alakult meg az Országos Református Tanács, melynek programja kiterjedt az egyházi élet minden területére, sok kérdésben radikális változtatást követelve.243

PPL. 5372/1918. sz. (1918/XIV. körlevél.)

PPL. 215/1919. sz.

PKL. Jk. 1918. december 20. 414. pont.

BREL. Nagyharsány. 11. dob. Egyházközi levelezés 22/1919. sz.

RL. A/10/b. 31-32. cs. 38/1919. sz.

RL. A/10/b. 31-32. cs. 40/1919. sz.

„1. Egyházpolitikai reformok: egyház és állam szétválasztása; szabad egyház szabad államban; a felekezetek közötti jogegyenlőség és viszonosság az 1848:XX. tc.-ben lefektetett elvek alapján, s az egyházi, közoktatási intézmények jogosultságának épségben tartásával. 2. Egyházalkotmányi reformok: új zsinat összehívása új választás alapján; új egyházalkotmány; a Konvent eltörlése; általános, valamennyi egyházmegyei és egyházkerületi tisztségre kiterjedő tisztújítás; az egyházi közigazgatás és bíráskodás különválasztása; az egyházi ülések fő témája a gyülekezetek belső élete legyen; nagy egyházközségek kisebb önálló gyülekezetekké alakítása lelkigondozási szempontok szerint; szórványok ügyének intézményes rendezése; egyházmegyék, egyházkerületek új, arányos fölosztása; szertartások korszerűsítése; lelkészek tel-