Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)

28 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) Zichy körlevélben szólította fel papságát az agitációs munkára, meg­indokolva fontosságát — „nagy reményekre jogosít bennünket a nőknek politikai egyenjogúsítása” — és leírva a fentiek alapján a szervezés pontos irányelveit és módját.153 Érthető, hogy a keresztényszocialista párttal ösz- szefonódott katolikus egyházra, illetve a híveivel közvetlen kapcsolatban lévő, a helyi viszonyokat ismerő falusi papokra hárult elsősorban ez a fel­adat, Zichy püspök írja, hogy a „devotus femineus sexus” (vagyis „az ájta- tos női nem”) igen nagy része éppen az egyháztól várja az irányítást. A felhívás alapján, annak útmutatásait követve a helyi papok neki is láttak a szervezőmunkának. Nagyobb településeken — Mohács,154 Pécsvárad155 — a helyi Szociális Missziótársulat segítségével próbálták a nőket megnyerni, míg máshol a keresztényszocialista párt megalakuló női csoportja látott el hasonló feladatot - például Szigetváron, ahol már előre felvették a szervezetbe azokat is, akiknek még nem volt szavazati joguk, nehogy „más táborba kerüljenek.”156 A falvakból is lelkes munkáról szá­molnak be, valamint helyenként komoly eredményekről is: „szépen és egyhangúan fognak a nők keresztény szellemben leszavazni.”157 Mo­hácson, Szekszárdon, Pécsváradon, és Rácmecskén külön az analfabéták tanításával is foglalkoztak, tanfolyamokat szervezve nekik, vagy a katoli­kus iskolák tanítónői vállalták a feladatot.158 A püspök buzdította papjait és többször is ajánlotta a Szociális Missziótársulattal való kapcsolatfelvé­telt, illetve helyi szervezeteinek megalakítását, mely az ügyben a leghaté­konyabb működést képes kifejteni.159 Azonban nem mindenhol haladt ilyen jól az agitáció. Bara- nyakisfaludon és Véménden a szerb katonai parancsnok megtiltott bármi­lyen politikai gyűlésezést, valamint Vajszlón is a megszállóktól való féle­lem tartotta vissza az asszonyokat a nyilvános ténykedéstől, így hát ezeken a helyeken csak titokban, privát úton folyt a propaganda.160 Dombóváron a plébános a szociáldemokraták nagy száma miatt nem szervezkedhetett nyíltan, csak az oltáregyleti gyűlésen buzdította a nőket szavazati joguk gyakorlására és a Budapestről küldött füzeteket — minden valószínűség szerint a Szociális Útmutató számait - osztotta szét közöttük.161 A PPL. 5374/1918. sz. (Zichy 5374/1918. sz. a. küldött 1918/XVII. körlevele.) PPL. 599/1919. sz. PPL. 615/1919. sz. PPL. 745/1919. sz. Garé, Miszla, Mozsgó, Koppányszántó: PPL. 615/1919., 913/1919., 712/1919., 612/1919. sz. PPL. 599/1919. sz.; Dunántúl, 1919. január 14. 6. p.; PPL. 615/1919. sz.; PPL. Tanf. 132/1919. sz. PPL. 712/1919., 745/1919. sz. PPL. 667/1919., 678/1919., 615/1919. sz. PPL. 1069/1919. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom