Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A királyi alapítású bencés apátságok és az esztergomi érsek joghatósága az Árpád-korban
Kiss Gergely: A királyi alapítású bencés apátságok 63 Érdekes az az adat is, amely a 1230-as évek közepéről maradt fenn Garamszentbenedekkel kapcsolatban. 1235. szeptember 17-én ugyanis IX. Gergely pápa megbízta a Csanádi püspököt, a bélakúti apátot, a bácsi prépostot, hogy járjanak el a garamszentbenedeki apátság és az esztergomi érsek közötd vitás ügyben, mivel a pápa által korábban kirendelt bíró, a tusculanumi püspök előtt Jacobus Sindicus apát elpanaszolta, hogy az előző érsek, J. jogaiban és birtokaiban háborgatta a monostort, sőt az érsek Albeus magister útján elmozdította Sindicus-t, mivel az nem kánoni- lag választatott, s nem az érsek rendeletéből lett megerősítve.23 Sajnos a vizsgálat eredményét nem ismerjük. Ennek ellenére elmondható, hogy az érsek eljárása egyáltalán nem meglepő, hiszen egy egyházmegyéjébe tartozó egyházi intézmény felett csupán érvényesítette jogait. Az apátságra vonatkozó egyéb adatok is azt támasztják alá, hogy Garamszentbenedek felett teljes mértékben érvényesült az esztergomi érsek — mint ordinarius 2-> Potthast, AUGUSTUS (edidit): Regesta pontificum Romanorum inde ab anno post Christum natum MCXCVHI ad annum MCCCIV. I II. Berolini, 1874-1875. (új kiadása: Graz, 1957.) n. 10015., Vatikáni Levéltár, Reg.Vat. Anni IX. ep. 227. „Gregorius episcopus servus servorum Dei venerabili fratri ... episcopo Cenadiensi et dilectis filiis ... abbati Bellifontis cisterciensis ordinis Colocensis diocesis et preposito Baciensi salutem et apostolicam benedictionem. Cum venerabilem fratrem nostrum ... Tusculanum episcopum venerabili fratri nostro ... Strigoniensi archiepiscopo et Jacobo Sindico dilectorum filiorum abbatis et conventus monasterii sancti Benedicti de Grana Strigoniensis diocesis apud sedem apostolicam constitutis in causa, que inter eos vertitur, dederimus auditorem, coram eo Sindicus proposuit antedictus, quod cum quondam bone memorie J. predecessor ipsius archiepiscopi monasterium ipsum quibusdam villis et pretinentiis ac iuribus earumdem, in quorum possessione, vel quasi monasterium extiterat, spoliaverit, vel mandaverit spoliari, iamdictus archiepiscopus ea cum quadam terra, qua ipse de novo spoliavit, vel spoliari mandavit monasterium supradictum, vel spoliationem inde factam, ratam habuit, detinet et restituere contradicit. Ad que cum perceptis inde fructibus se idem Sindicus nomine abbatis et monasterii restitui postulavit. Magister vero Albeus eiusdem archiepiscopi procurator, eundem reconveniens Sindicum, ab auditore petebat eodem, abbatem ipsum ab amministratione predicti monasterii penitus amoveri, tamquam qui nec postulatus, nec electus canonice, nec ab ipso archiepiscopo aut de mandato suo confirmatus seu institutus fuerat in abbatem. Verum cum super hiis coram auditore prefato lis fuerit legitime contestata, nec super premissi potuerit apud sedem apostolicam de veritate liquere, discretioni vestre per apostolica scripta mandamus, quatenus recepto hinc inde a partibus iuramento de veritate dicenda, facientes eas proponendis hinc inde interrogationibus respondere, testes quos utraque pars coram vobis duxerit producendos, legitime recipere ac diligenter examinere curetis, causam ipsam, si de parcium voluntate processerit, fine debito terminantes et facientes, quod decreveritis, auctoritate nostra firmiter observari. Alioquin eam sufficienter instructam, ad nostram presentium remittatis, prefigendo partibus terminum competentem, quo nostro se conspectui represented, iustum dante domino sentenciam recepture. Testes autem, qui fuerint nominati, si se gratia, odio, vel timore subtraxerint, per censuram ecclesiasticam, apelladone cessante, cogatis veritati testimonium perhibere. Quod si non omnes hiis exequendis potueritis interessé, duo vestrarum ea nichilominus exequantur. Nullis litteris veritati et iustitie preiudicantibus a sede apostolica impetratis.” MES. 1. 308-309. p. Vő. Bai.ícs, 1885-1890. II/2.172. p.
