Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 49 ténhetik, hogy a tanügy egyes esetekben képviselet nélkül maradna akkor, mikor egyéb szakmákban ez majdnem kivan zárva. Még elszomorítóbb az országos autonómiai gyűlésen a katolikus tanítók és tanítónők képviselete, mely a tervezet 66. §-ának 2., értelmében egyházmegyénként csak 1-1 tanító vagy tanítónőből állhat — holott ezzel szemben a fő- és középiskolák 3-10 taggal képviseltetik magukat. Ez a feltűnő aránytalanság azonnal kiderül, ha párhuzamot vonunk a 2 fajtájú iskolák tanerőinek számszerinti viszonyai között, — mert míg az egyházmegyei elemi iskolai tanítók és tanítónők száma 800-at is meghaladja; addig a fő- és középiskolák tanárai alig étik el a 100-at. Aztán a fő- és középiskolákat előtérbe tolva, emezeket amazok hátrányára előnyben részeltetni azért sem tudnám, mert a mai válságos viszonyok között nehéz megállapítani, hogy a fő- vagy középiskolák fontosabbak-e, vagy az elemi iskolák valláserkölcsös irányának felkarolásával használhatunk-e többet a közjónak vagy sem. Legmostohábban bánt a tervezet a katolikus tanítók és tanítónők képviseletével az igazgató tanácsban úgyannyira, hogy érdemben tüzetesen intézkedni nem is tartotta szükségesnek. Pedig az igazgatótanács az autonómia tervezetnek oly lényeges faktora, hogy enélkül a szó igazi értelmében vett önkormányzat nem is képzelhető; ennek a hatáskörébe tartozván a tan- és nevelésügy minden ágazata, a tanulás, és nevelés, a módszer, a fegyelem, a hatóságokkal való érintkezés stb. stb. — majdnem lehetetlennek látszik, hogy e fontos szerve az autonómiának, nélkülözve azokat az erőket, amelyek hatáskörébe tartozó teendők mozgató elemei — a tanítókat és a tanítónőket. 2. A bonyhádi katolikus papság gyűlésének 1918. november 21-i j egyzőkönyvéből A kerület tagjai az egyes pontoknak a következőkkel való kiegészítését tartják szükségesnek. Ad 1. Minthogy az egyenes jellem képzésének alapja a szükséges önállóság, kívánatos, hogy a teológiának legalább két utolsó évfolyamában a cellarendszer vezettessék be, amely az életre készülő teológusoknak módot nyújt arra, hogy az általános fegyelem megtartása mellett önállóan rendelkezzenek idejökkel, annak a tanulmányok elvégzése után fennmaradó részét saját képzésökre használják, és így megszokván a munkát és önállóságot az életben, bármily viszonyok között is papi hivatásuknak megfelelőleg felismerjék és elvégezzék mindazt, ami a hívek üdvére szolgál. Ad 2. Az anyagi helyzetnek kívánt rendszerével kapcsolatban kívánatos a nagyobb kiterjedésű, főleg filiálisokkal bíró plébániáknak oly decentralizációja, hogy káplánok önálló háztartással a filiálisokba helyeztessenek ki, és így a filiálisok pásztorációja rendszeresebb és mélyrehatóbb legyen.
