Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 43 jaikat és tagadjanak meg minden közösséget a tanáccsal. Zichynek a kongresszus eseményeiről igen hézagos értesülései voltak, mivel egyházmegyéje képviselői nem tudták megfelelően tájékoztatni, az egyik a demarkációs vonalon túl rekedt, a másik pedig nem vehetett részt minden ülésen. De hiányos jelentése a püspökben így is aggodalmat keltett, ezért helyeselte Rótt felvetését. Véleménye szerint addig is az volt a bajok fő forrása, hogy a papság nélkülözte a püspökök egyöntetű és világos állásfoglalását.232 A pécsi egyházmegye papi tanácsáról a továbbiakban nem hallunk. A püspök nem adott ki körlevelet elítélésére, de erre már nem is volt ekkor szükség. Február-március folyamán az országos tanács működése lassacskán megszűnt a püspökök erőteljes támadásai hatására,233 az egyházmegye megszállás alatt lévő területe pedig ebben az ügyben is elszakadt ekkor már az országos eseményektől. Az északi részeken történtekről nem rendelkezünk forrással, nem tudjuk, hogy a lelkes Bonyhád környéki papság és mások hogyan élték meg a Papi Tanács megszűnését. Gondok és reformok a lelkipásztori javadalmazások körül A forradalom és a megszállás a katolikus papság és a protestáns lelkészség anyagi viszonyaira is komolyan kihatott. A világháború sokat rontott az amúgy sem túl rózsás anyagi helyzetükön, az alsópapság párbér és stólajövedelme csökkent, az egyéb illetményeket pedig az infláció tette egyre értéktelenebbé.234 A feudalizmusból itt ragadt párbérrendszer amúgy is már rendkívül elavult volt és rengeteg súrlódást okozott a hívek és papjaik között. Különösen igaz volt ez a forradalom napjaiban — mint fentebb láttuk —, amikor nem egy papot emiatt űztek el, de ahol nem fajultak el így a dolgok, ott is gyakran panaszkodtak, hogy a hívek nem, vagy csak részben hajlandók ezt beszolgáltatni, a közigazgatás pedig képtelen a behajtására.235 Az áldadan állapotok megszűntetésének szükségessége már a forradalom előtt is felmerült,236 de a felgyorsult események kényszerítették ki a megoldást. A püspöki kar november 20-i értekezletén elhatározta — bizonyára részben vagy egészen a Papi Tanács követeléseinek hatására —, hogy az alsópapság jövedelmének kiegészítésére az egyházi nagyobb javadalma- sok hozzájárulásából 50 millió koronás alapítványt létesít. így a plébánosok jövedelme legalább 4000, a segédlelkészeké a teljes ellátáson felül 1500, a hitoktatóké ellátás nélkül 5000, a teológiai tanároké pedig a szokáGergely, 1973.173. p.; PPL. 783/1919. sz. Gergely, 1973.173-174. p. Gergely, 1977/a. 105. p. PPL. Esp. Németi. Salacz, 1974. 112-114. p.