Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 33 A káptalan december 13-i ülésén tárgyalta az ügyet és úgy vélekedett, hogy a megbeszéléseken szóban forgó 300 hold, mely a birtokában maradna, nem elégséges, lévén tíz káptalani tag háztartásáról szó. Kérte, hogy jelen javaiból Fenyős puszta (Bicsérd), melynek méretei szükségleteinek leginkább megfelelnek, maradjon meg számára, továbbá hangsúlyozta, hogy ragaszkodik erdei és szőlői birtokjogához. A földért nem járadékot kívánt, hanem záloglevelet, és kérte, hogy — ha a birtokreform valóban megvalósul — annak lebonyolítását a Pécsi Egyházmegyei Takarék- pénztár végezze.189 A püspöki jószágigazgató véleményezése folytán Zichy kívánalmait az alábbiakban fejtette ki: a püspöki birtokok közül kéri a rácbólyi mintagazdaság meghagyását a háztartási és kegyúri terményszükségletek fedezésére. Kérését azzal indokolja, hogy az uradalom ipari üzemek céljaira is termelt, ezért a törvényjavaslat szerint is csak szükség esetén került volna felosztásra, valamint az Agrárbank a környező falvak lakosságát már kielégítette a Schaumburg-Lippai-birtokokból. A püspökpusztai gazdaságot szívesen felajánlotta kiosztásra, az árpádi és bogádi birtokok földjeiből pedig az uradalom szolgálatában feleslegessé váló személyzet kielégítését tervezte. A Káptalanhoz hasonlóan az erdőket továbbra is házi kezelésben kívánta tartani, csakúgy, mint a pécsi és hosszúhetényi szőlőket a háztartási és kegyúri borszükséglet biztosítására. A pénzügyi műveletek lebonyolítását ő is az Egyházmegyei Takarékpénztárra kívánta bízni.190 Ekkor már igen időszerű volt birtokai sorsán elgondolkodnia a pécsi egyházi vezetésnek, mert egyes helyeken a lakosság már minden törvényt és rendeletet megelőzve maga osztotta fel az uradalmi földeket. Velényben a Káptalan 800 holdas birtokából a volt intéző 300 holdat kihasított magának, a többi lakos — elsősorban a hazatért katonák — pedig 10 holdas kisbirtoko- kat mértek ki a maradékból.191 Mivel Pécs a határzárlat miatt mindinkább elszigetelődött az anyaországtól, a további földreform-egyeztetések hírei már nem jutottak el ide. Végül február 16-án az 1919. évi XVIII. néptörvényben kimondták általában az 500 holdon felüli birtokok kisajátítását, de ennek területünkön már nem volt jelentősége, egyrészt az elzártság, másrészt pedig az egyre fokozódó szerb annexiós törekvések miatt. PKL. Jk. 1918. december 13. 400. pont. PPL. 564/1919. sz. PKL. Visy. 14. p. 191
