Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
30 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) hezítették.167 „Ez a sajtó valóban irányító tényező volt, amely vezette vagy visszatartotta a tömegeket, uralkodott rajta, irányított, lelkesített, felvilágosított, tiltakozott, terrorizált, sikereket aratott és bűnöket követett el, átkozódott és imádkozott.”168 Ennek a forradalom következtében felszabaduló szabad, demokratikus szellem és az említett törvény mellett a legfőbb oka az volt, hogy a magyarországi újságok a demarkációs vonalon alig vagy sehogy sem jutottak át, így teljesen a helyi lapokra volt utalva a baranyai lakosság, amelyet ráadásul a mozgalmas idők igencsak rászoktattak az újságolvasásra, hiszen szinte élet-halál függött a gyorsan változó politikai eseményektől.169 Hitbuzgalmi, tanügyi és politikai jellegű keresztény lapok működtek Pécsett ebben az időszakban.170 Annak ellenére, hogy az 1907-es pécsi katolikus nagygyűlésen alakult meg a Katolikus Sajtóegyesület,171 s így elvileg az egyházmegyében nagy hagyományai voltak a katolikus sajtónak, pécsi szerkesztésű katolikus hitbuzgalmi lapot mégsem adtak ki. Nem politikai jellegű katolikus újság egyedül a Katholikus Iskola, a Pécsegyházmegyei Tanhatóság hivatalos közlönye volt, mely azonban 1918 decemberétől három évig szünetelt papírhiány miatt.172 Református vallási újság, a Keresztyén IMkipászpor havonta jelent meg a városban, Nyáry Pál pécsi lelkész szerkesztésében. A lap 1918 decemberében megszűnt, nem tudjuk, pontosan milyen okból, de már januárban felvetődött egy új kiadvány terve a pécsi egyháztanács ülésén Református Egj/há- sf IMp címen, szintén Nyáry szerkesztésében. Az új lap az elképzelések szerint a szokásos évi egyházközségi jelentések kiadását pótolná s az egyházi életet érintő kérdések, mozgalmak, hírek kapnának helyet benne, állandó kapcsolatot teremtve így az egyház és tagjai között. Az egyháztanács a költségek fedezésére 300 koronát adományozott, a szükséges többi pénzt pedig részben előfizetési és hirdetési díjakból, részben adományokból kívánta fedezni.173 A lap — feltehetően 1919. februárjában — meg is indult.174 167 168 169 170 171 172 173 174 IGLÓI ZOLTÁN: Pécs-Baranya sajtójának bibliográfiája, 1918-1921. Pécs, 1966. (továbbiakban: IglÓI, 1966.) 3. p. „A felszabadulás aranykönyve”. Idézi: IGLÓI, 1966. 4. p. IGLÓI, 1966. 4. p. Már 1918 decemberében előfordult, hogy a főpályaudvaron a szer- bek megsemmisítették a magyarországi újságokat. BODOR, 1993. 225-226. p. Izraelita lap ekkor nem működött Pécsett. 1921 júniusában indult egy lapjuk, A Zsidó, mely néhány szám után Szombat címen folytatódott. A lapok igen rövid életűek voltak, mindössze két hónapig működtek. IGLÓI, 1966.15., 38. p. SALACZ, 1974. 203. p. IGLÓI, 1966. 26. p. Pécsi Belvárosi Református Egyházközség Irattára. A pécsi református egyháztanács jegyzőkönyvei, 3. sor. (1911-1919) 1919. január 25. IGLÓI, 1966. 35. p.
