Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Kövy Zsolt: A Pápai Református Kollégium a dualizmus korában

Beszámolók

153

El nem hanyagolható, sőt kellően kiemelendő az iskola humanitására alapozott hazafias nevelés. 1848 szelleme már 1852-ben fellángolt a Kollégium falai között, s azt a szabadság-eszményt az iskolában mindenkor példamutatóan ápolták. A kiegyezés után a hivatalos megemlékezéseken túl a diákság egyre nagyobb részt vállalt önmaga érzésvilágának kifejezésében, a híres Pápai Kaszinóban, vagy akár a pápai kőszínházban is. De a fényes tett 1900-ra datálandó, amikor önszántából kiment az ifjúság a városba, a szabadságharc oszlopát, s Petőfi és Jókai lakóhelyeit koszorúzni. Attól kezdődően a március 15-ét mindig a Kollégium rendezte meg a városnak felejtheteden ünnepélyességgel.

így lett egyfajta életforma pápai diáknak lenni, ami kamatostul gazdagodott az életpályákon, s amire az éves találkozók ütötték rá az érték és érvényesség pecsétjét.

Felhasznált irodalom

1. A bölcsészeti és gimnáziumi oktatás. In: RUZSÁS LAJOS —

Trócsányi Zsolt - Bodolay Géza - Kiss József - Pölöskei FERENC: A pápai kollégium története. Bp., 1981. 353-362. p.

2. Nagy Mihály püspök harca a pápai kollégium nyilvánossági jogáért. In: KÖVY ZSOLT: Egyház és közélet, I. II. Pápa, 1995. 87-108. p.

3. KÖVY ZSOLT: A Pápai Református Kollégium rövid története. In: A Pápai Református Kollégium Évkönyve, 1991-1995. 14-16. p.

4. KÖVY ZSOLT: Tolerancia és magyarságeszmény a Pápai Református Kollégiumban. In: A népi mozgalom és a magyar társadalom. Bp., 1997. 438-443. p.

5. KÖVY ZSOLT: A Pápai Református Kollégium szellemisége. In: Re- formátus Egyhá^ 2001. júl.-aug. 170-172. p.