Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - DOKUMENTUM - Fazekas Csaba: Dokumentumok Miklós Imre lemondásának történetéhez (1989-1990)
Fazekas Csaba: Dokumentumok Miklós Imre lemondásának történetéhéz 139 Mélységes köszönetemet fejezem ki, értékelése kedves kifejezéséért. Fogadja a magam részéről a legnagyobb nagyrabecsülés és elismerés érzéseit mindazért, amelyet a Jézus Társaság érdekében Magyarországon tett. Megértő szolgálatát nem felejtjük el. Hálával gondolok valamennyi találkozásunkra, Önnel és mindenek felett olyan jól előkészített magyarországi utazásomra. Abban a reményben, hogy az annyira gyümölcsöző együttműködés folytatódhat az új körülmények között is, maradok kiváló tiszteletem nyilvánításával kész híve Hans Kolvenbach S.J. atya s.k. 3.4. Francesco Colasuonno38 levele Miklós Imréhez, 1989. június 2. A Vatikánból. 1989. június 6. Államtitkárság Az államokkal való kapcsolatok szekciója Igen tisztelt Dr. Miklós! Reméltem, hogy múlt héten találkozom Önnel Budapesten, azonban azt közölték velem, hogy egészségileg nincs jól és én tiszteletben akartam tartani az Ön kívánságát, hogy néhány napi pihenést kívánt. Megkaptam szíves levelét, amellyel Ön közölte velem visszavonulását az Állami Egyházügyi Hivatal elnöki tisztéből. Sajnálattal töltött el ez a közlés. Három év óta barátságos munkakörülményeket hoztunk létre, amely megengedte nekünk, hogy közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitassunk meg és konkrét eredményekre jussunk. Nem kételkedtem abban, hogy ezen a vonalon tovább haladva, mind gyümölcsözőbb megértésekre vonatkozólag munkálkodtunk volna, a megújulás légkörében, amely a jelen pillanatban jellemzi Magyarországot. Örömmel gondolok Önre és kívánom Önnek, hogy kedves Nejével és egész családjával, derűs boldogságban élvezheti a — remélem sok évét — harmadik korának. Engedje meg, kedves Dr. Miklós, hogy kifejezzem kiváló tiszteletemet, és fogadja szívélyes köszöntésemet kész híve Francesco Colasuonno s.k. apostoli nuncius 38 Colasuonno, Francesco (1925-2003) dél-olasz származású főpap, 1947-es felszentelése után a Szentszék egyik legismertebb diplomatája. 1998-tól bíboros. A „keleti politika” meghatározó személyisége, 1986-tól apostoli nunciusként rendszeresen tárgyalt a magyar állam képviselőivel, 1989-1990-ben a diplomáciai kapcsolatok helyreállításában vállalt szerepet. 1989. június 5-én ért véget egyik, egy hetes magyarországi látogatása.
