Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - DOKUMENTUM - Fazekas Csaba: Dokumentumok Miklós Imre lemondásának történetéhez (1989-1990)
126 Egyháztörténeti Szemle V/2 (2004) rünk pálcát, hanem sajnálkozunk a történteken, és megbocsátunk egymásnak.” Utóbbi megállapítása azért is érdekes, mert a rendszerváltás után, nem sokkal halála előtt Cserháti József egész másként nyilatkozott a történtekről, egy tévéinterjúban kemény szavakkal ostorozta a Miklós Imre által képviselt egyházpolitika kegyetlen és durva beavatkozását az egyház életébe.20 Paskai László esztergomi érsek levele hasonló hangulatot tükröz, mintegy folytatását annak az álláspontnak, melyet az érsek 1988 nyarán is képviselt.21 A történet utóéletéhez tartozik, hogy a két hónap alatt, amíg Sarkadi Nagy Barna állt a hivatal élén, az ÁEH mindent elkövetett korábbi, az egyházak életébe beavatkozó tevékenységének megszüntetésére, az ilyen jellegű jogszabályok felszámolására, a törvényes, de politikai okokból korábban el nem ismert vallásfelekezetek törvényesítésére. Bár a kormány terve az ÁEH jogutód nélküli felszámolására május elején ismertté vált, a kabinet június 26-i ülésén hozta meg ezt a döntését. Az ÁEH megszüntetését elsősorban az Elnöki Tanács 1989/14. sz. törvényerejű rendelete mondta ki. Ez, valamint a kapcsolódó jogszabályok az ÁEH számos feladatát megszüntették, az állammal való kapcsolattartásban rendelkeztek a — jogszabályokat véleményező, a vallás- és lelkiismereti szabadság érvényesítését garantáló stb. — Országos Vallásügyi Tanács felállításáról, kibővítették a művelődési miniszter jogkörét stb. Az ÁEH munkatársainak július 7-én mindezt szintén Glatz Ferenc művelődési miniszter jelentette be. Az év második felének eseményeit az új államigazgatási struktúra létrejötte (a fentieken túl például a Művelődési Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős főosztályának létrehozása augusztus 1-jén stb.), valamint az egyházakra nézve sérelmes korábbi diszkriminatív jogszabályok megszüntetése, a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolatok helyreállítása, az elítéltek jogi rehabilitálása mellett az új egyházpolitikai törvény előkészítése jellemezték. Megszaporodtak a magas rangú egyházi személyek és a különböző szintű állami tisztségviselők, sőt előbbiek és pártvezetők közötti tanácskozások.22 (Feltűnő volt például Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és az egyházak vezető személyiségeinek szeptember 7-i tanácskozása.23) Nemzetközi vonatkozásai miatt különös jelentőséget kaptak a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolat helyreállításának előkészítő értekezletei. Visszatérve 1989 júniusára, az ÁEH megszűnésekor Sarkadi Nagy 20 Megjelent a Koinonia c. folyóirat 1994. évfolyamában. Újraközölte: „Gyalázatos volt, ami velünk történt”. In: Népszabadság, 2001. szeptember 3. [Online: http://www.nol.hu] 21 Ld. pl. Magyar Nemzed 1988. július 18. 5. p.; későbbiekben: ÚJ Fórum, 1989. 17. sz. 3-4. p.; Magyarország, 1990. január 12. 21. p. stb. 52 Minderről ld. még: KULCSÁR, 1994. 266-269., 302-303. p. A tanácskozást még augusztus 14-én készítették elő. MSZMP-jegyzékek, 2001. 326. p.
