Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - DOKUMENTUM - Fazekas Csaba: Dokumentumok Miklós Imre lemondásának történetéhez (1989-1990)
Fazekas Csaba: Dokumentumok Miklós Imre lemondásának történetéhéz 123 kékek voltak az ÁEH megszüntetésében, a történelmi egyházak még a hivatal hosszabb távú fenntartását, illetve az átmenetben való aktív részvételét sürgették.8 * A nyomásnak végül Miklós Imre nem tudott, vagy már nem is akart ellenállni, április 17-én írta meg lemondó (pontosabban nyugdíjazását kérő) levelét Németh Miklósnak, illetve egyidejűleg Grósz Károlynak. (1.3.- 1.4. sz. dokumentumok.) Az MSZMP Politikai Bizottsága már április 19- én, illetve május 26-án tárgyalt a személyével összefüggő kérdésekről/ a kormány pedig eleget tett Miklós kérésének, és április 30-i határidővel felmentette tisztségei alól. Miklós Imre hónapok óta várható távozása nyilvánvalóvá tette az Állami Egyházügyi Hivatal sorsával kapcsolatos elképzeléseket, az egyházpolitikai fordulat kezdeményezését pedig végképp a kormányzat kezébe adta, amit további személyi és intézményi változások is fémjeleztek. (Május 2-án például Glatz Ferenc került a művelődési miniszteri székbe.) Miklós utóda az ÁEH élén Sarkadi Nagy Barna lett, továbbra is elnökhelyettesi minőségben. Miklós Imre távozásának nyilvánosságra hozatalakor a Népszabadság igyekezett pozitív méltatást közölni személyéről, mint aki óriási nehézségek árán képes volt megteremteni a bizalom légkörét a szocialista állam és az egyházak között, továbbá életét az állam-egyház viszony javításának, a vatikáni kapcsolatok normalizálásának stb. szentelte.10 * A volt ÁEH-elnöknek tartalmas nyugdíjas éveket kívánó kommentár szorgalmazta, hogy Miklós Imréről is reális képet kell alkotni, nem csupán negatívumokat hangoztatni, mondván, képtelenek az objektív ítéletalkotásra azok, akik az elmúlt évek bizonyított sikereit nem veszik figyelembe. Sarkadi Nagy Barna ugyanakkor adott nyilatkozatából kiderül, hogy hivatalának immár végképp a változásokat előmozdító szerepet kívánt szánni, bár az ÁEH megszüntetéséről nem, csupán alapos „átszervezéséről” beszélt, például új vallásfelekezetek törvényes elismerése kapcsán stb.11 Németh Miklós kormányfő néhány nappal később már bejelentette, hogy a kormány napirendre tűzte az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetésének tervét,12 sőt kinyilvánította kormánya eltökéltségét, hogy az egyházak életébe való beavatkozást megtestesítő szerv felszámolásán túl teljesen új egyházpolitika kereteinek kialakítását tűzte ki 8 Kőbei Szilvia levéltári kutatásai alapján. Ezúton is köszönöm, hogy kéziratban lévő adatait használhattam. ’ MSZMP-jegyzékek, 2001. 216., 219. p. Népszabadság, 1989. május 3. 4. p. Népszabadság, 1989. május 3. 1., 4. p. Megjegyezzük, nyilatkozatában ugyanakkor elég szerencsétlenül fogalmazott, amikor az 1989-es változások nagyságrendjét 1958-hoz hasonlította, „amikor az állam felhagyott a nyílt szembenállással, és szövetséget keresett az eprházakban”. Népszabadság, 1989. május 11. 5. p.
