Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zábori László: Egyházpolitika Pest megyében (1950-1989)

Zábori László: Egyházpolitika Pest megyében, 1950-1989 113 internálták őket.24 (Megemlítendők még az 56-os forradalomban játszott szerepük kapcsán az alábbi egyházi személyek: Furlyákovics Miklós, Brolyó János, Himfi Ferenc, Hirt Tibor, Horváth II. József, Kalácska Jó­zsef, Keresztes Pál, Nagy II. Árpád, Marcheschi Károly, Prause József, Túri Gyula, Varjú Imre, Zöldi Sándor. A felsoroltak mindegyikét vagy in­ternálták, vagy rendőri felügyelet alá helyezték 1956 után.25) Bonyodalmak a hitoktatás körül A legtöbb fejfájást a megye egyházi vezetőjének és a tanácsi appará­tus tagjainak a hittan körüli bonyodalmak okozták. Miképp is zajlott a hitoktatás az 50-es években? (E téren a rendszerváltásig semmi változás nem történt.) Iskolai hitoktatást csak a három nagy felekezet (katolikus, evangélikus, református) papjai végezhettek. A papok a templomban szó­ban, illetve hirdetmény útján hívhatták fel a szülők figyelmét a hittanbeíra- tás időpontjára. (Ezeket az időpontokat pedig természetesen minisztériu­mi szinten határozták meg.) Hitoktatói megbízást a megyei tanács oktatási osztálya adott ki az egyházi hatóságok előzetes hozzájárulása alapján. A megbízatás egy tanévre szólt. A megtartott órákról nyilvántartási lapot kellett vezetni, amelyeket félévkor és év végén az iskola igazgatója áttekin­tett, majd a járási (városi) tanácson keresztül a megyei tanács oktatási osz­tályára fölküldött. A hitoktatók díjazása az ÁEH feladata volt. A hitokta­tók nem vehettek részt a tantestületi értekezleteken, az iskolán belül egyéb más nevelői munkába sem lehetett bevonni őket (helyettesítés, felügyelet, részvétel kiránduláson stb.), sőt az iskola épületében is csak a vallásokta­tás ideje alatt tartózkodhattak. A hittanórákat csak a többi óra befejezése után lehetett megtartani, osztályozni, a mulasztó gyerekeket megbüntetni pedig egyáltalán nem volt szabad.26 * A hittanbeíratások két napja minden alkalommal megbolygatta az is­kolák (és az egyházügyi hatóságok, no meg a tanácsok) életét. Gyakran já­rási „aktívákat” küldtek ki az iskolába ezeken a „kritikus” napokon, vagy pedig a pártszervezetek felügyelték az eseményeket. Azonban már az 50- es évek elején felüti fejét egy probléma, amit aztán sohasem tudtak meg­oldani: nevezetesen az, hogy párttagok és tanácsi dolgozók is beíratták gyerekeiket hittanra. 1954 júniusában például Kosdon a tanácselnök­helyettes , Kocséron pedig a VB titkár asszony „vetemedett” ilyesmire. A 24 PmL. XXIII. 23. 5. dob. Jelentés az 1956-os tevékenységük miatt elítélt papokról 1957. szeptember 9. szám nélkül. PmL. XXIII. 23. 10. dob. 49/1962. sz. A büntetett előéletű papok névsora. Megjegy­zendő, hogy a felsoroltak egy része közvedenül 1956 után elkerült Pest megyéből illetve a forradalom után került a megyébe. PmL. XXIII. 23. 2. dob. 0086/1954. sz. A Pest megyei Tanács Oktatási Osztályának körlevele a járási oktatási osztályok vezetőinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom