Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zábori László: Egyházpolitika Pest megyében (1950-1989)
108 Egyháztörténeti Szemle V/2 (2004) Alsónémedi község MDP Bizottságának nevében Virág Károly párttitkár írja az „ÁEH megyei vezetőjének” (valójában persze Csala László egyházügyi tanácsosnak), hogy régóta figyelik egy Slachta nevű katolikus pap tevékenységét, aki „a párt politikájával ellentétes tevékenységet folytat”. A békekölcsönjegyzés ellen agitált, gyerekekkel is sokat foglalkozott, egy iskolás lánnyal pedig levelezett is! S egyébként is kihívó, erőszakos ember, jobb lenne tehát, ha eltávolítanák a községből. Csala László válaszában arról tájékoztatta a párttitkárt, hogy Slachtát már berendelték az ÁEH-hoz, sőt a váci püspökségre is, s mindkét helyen megrótták viselkedéséért. A pap tagadta az ellene felhozott vádakat, mindamellett megígérte, hogy a „jövőben jobban vigyáz majd”. A megyei egyházügyi tanácsos kérte Virág elvtársat, jelentse, ha a pap viselkedése nem változik, mert „akkor keményebb eszközöket” fog vele szemben alkalmazni.10 * A Ceglédi Járási Tanács VB Oktatási Osztálya a megyei tanács Oktatási Osztályához (tehát nem az egyházügyi tanácsoshoz közvedenül, hanem annak felettes szervéhez írnak) írt jelentésében arról tájékoztat, hogy a „törteli szülők” panasszal fordultak a járási tanácshoz, mert Farkas Béla, a helyi káplán háború előtti vallási kiadványokat áruit pénzért a gyerekeknek, amiért megvonták tőle a hitoktatói engedélyt. Ám a község asszonyai ebben nem nyugodtak bele, s küldöttséget menesztettek a törteli iskola igazgatójához, valamint a községi tanács elnökéhez, és követelték a hitoktatás újbóli beindítását. Ami végül a „szülők lecsillapítása érdekében” meg is történt, azonban Farkas Béla káplánt Újhartyánra helyezték.11 Papok áthelyezésére viszonylag gyakran sor került. így például Kistarcsán egy Kárpáthy nevű katolikus pap akadályozta a tsz-szervezést, ezért „valami büntető helyre” száműzték. (Hogy hova, az az iratokból nem derül ki.12) Fejes Sándor tápiósági katolikus pap áthelyezését pedig azért javasolta az egyházügyi tanácsos, mert engedély nélküli gyűjtést szervezett egy új plébániaépület megvásárlása érdekében. Neki is bűne volt, hogy a tsz-szervezés ellen agitált, de különben is Fejes Sándor egyike a „legarrogánsabb és legszemtelenebb papoknak”, akikkel valaha is dolga volt. ' Ezzel szemben viszont Pilisszántó község lakosai 1955-ben hiába kérték a megyei tanács VB-től, hogy akadályozzák meg papjuk, Bilics István áthelyezését. A székesfehérvári püspök kívánta a plébánost másik községbe helyezni, ám többségében szlovák anyanyelvű hívei ragaszkodPmL. XXIII. 23. 3. dob. XII-29/1955. sz. Alsónémedi MDP Bizottság jelentése PmL. XXIII. 23. 3. dob. 89-12-1/1955. sz. A Ceglédi Járási Tanács VB Oktatási Osztályának a Pest Megyei Tanács Oktatási Osztályához írt jelentése, és 00114/6/1955. sz. Az epdiázügyi tanácsos jelentése az ÁEH-nak. PmL. XXIII. 23. 3. dob. Kádasi János első titkár, a Gödöllői Járási MDP Bizottság nevében írt jelentése, szám nélkül. PmL. XXIII. 23. 3. dob. 00114/1955. sz. Csala László egyházügyi tanácsos jelentése az ÁEH-nak 1955. augusztus 4.
