Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Balogh István politikai tevékenységének első évei (1944-1945)
100 Egyháztörténeti Szemle V/2 (2004) »szalonkommunistának« tisztelnek, meg »vörös papnak«. Nem mintha ez újdonság volna, mert így volt ez már az indulás pillanatában, decemberben is, sőt már novemberben. Csak azóta nemcsak a távlatok változtak, de az oldalak is. Ok azt mondják, én változtam, én az ellenkezőjét állítom és magamban azt hiszem, hogy most sem akarok mást, mint akkor: őszinte és minden terrortól mentes demokráciát és abban egyházamnak azt a helyet és szabadságot, mely minden körülmények között megilleti.”24 Az 1945. novemberi országgyűlési választásokon Balogh páter a győztes Független Kisgazdapárt listáján indult — és jutott mandátumhoz. A fönnálló törvények értelmében minden képviselőjelölt katolikus papnak engedélyt kellett kérnie az induláshoz attól a helyi ordináriustól, akinek egyházmegyéjéhez a választókerületet tartozik. Balogh 1945. október 18-án a Csanádi püspöktől, valamint Mindszenty József herceg- prímás, esztergomi érsektől kért engedélyt. (Az előbbitől meg is kapta.) „Hivatkozással a fennálló rendelkezésekre kérem, hogy a képviselői mandátum vállalásához szükséges engedélyt megadni, illetőleg a Hercegprímás Úrtól is megszerezni szíveskedjék.”25 Az 1945. november 4- én tartott nemzetgyűlési választásokon — az országos arányoknak megfelelően — a 10. választókerületben (Csongrád-Csanád megye) is a kisgazdapárt szerezte meg a legtöbb szavazatot — és a legtöbb képviselői helyet. Mivel a listát — amelyről tizenkét képviselő jutott a parlamentbe — Balogh István vezette, mandátumhoz jutott. A választás másnapján Hamvas püspök 2221/1945. számmal levelet intézett hozzá az alábbi szöveggel: „Felterjesztettem kérését, hogy képviselőséget vállalhasson, a hercegprímás úrnak, aki azt válaszolta, hogy »az engedély meg nem adható«. Ennek értelmében kérem, hogy a képviselőségről lemondjon és lehetőleg foglalja el plébániáját.”26 1945. november 9-én kelt válaszában Balogh kifejtette, hogy a kánonjog azt írja elő, hogy a helyileg illetékes főpap engedélye szükséges. Mivel pedig ő a csongrádi listáról jutott mandátumhoz, csak a Csanádi püspök engedélye volt szükséges, amit meg is kapott. így aztán Mindszenty - minden jogalapot nélkülöző - fölszólítását nem fogadja el és képviselői helyéről nem mond le. „A Hercegprímás Úr engedélyére tehát, a fennálló jogszabályok értelmében, nekem szükségem nincs. Lehetséges, hogy a Hercegprímás Úr megítélése alapján az egyháznak nincs szüksége arra, hogy képviselői tevékenységet fejtsek ki, a püspöki kar túlnyomó többségének azonban homlokegyenest ellenkező az álláspontja. Meg vagyok győződve róla, ha a Hercegprímás Úr egyszer abban a helyzetben lesz, 24 SzCsPL. PHEI. 1333/1945. 25 SzCsPL. PHEI. 2221/1945. 26 SzCsPL. PHEI. 2221/1945.
