Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNY - Inzsöl Richárd Péter: A Csornai Premontrei Kanonokrend belső élete a 19. század második felében
A Csornai Premontrei Kanonokxend belső élete 33 nek, melyben a rendből való távo2ásukhoz beleegyezését adta, a másik pedig a fentiek ügyében, 1859. február 14-i dátummal Scitovszkynak írt levele,57 mely ugyanazt közli a prímással is. Szenczy rövid rendfőnöksége idejéről azonban a legfontosabb dokumentum a birodalmi premontreieknek 1859. április 6-16. között a Prága melletti Strahov apátságban tartott káptalanának jegyzőkönyve, az ezen alkalommal elfogadott dokumentum: Statuta Congregationis Canonicorum Regularium sacri candidi Ordinis Praemonstratensis in Imperio Austriae. Ezen a — Friedrich Schwarzenberg bíboros, prágai hercegérsek elnöklete alatt megtartott — káptalanon Arvay Gergely rendtag kíséretében Szenczy prépost is részt vett, és aláírásával ő is elfogadta a fenti statútumot. A gyűlés résztvevői voltak: Hieronymus Josephus Zeidler strahov-i apát, Dominicus Antonius Lebschy schlägl-i apát, Marianus Heini teplá-i apát, Joannes Ev. Freninger wilten-i apát, Fridericus Franz nová rise-i apát, Répássy József jászói apát, Norbertus Sychrava zelív-i apát, Szenczy Imre csornai apát és Joannes N. David perjel, a geras-i apát képviseletében. Magyar részről jelen volt még Árvay Gergely csornai könyvtáros és Stockinger Lénárd királyhelmeci plébános, jászói rendtag.57 * Szenczy életének 1858-60 közé eső szakaszáról egyelőre semmilyen más forrásunk nincsen.60 * * A gyönge alkatú és egész életében betegeskedő prépost halálának a körülményeiről ennyit tudunk meg Vass László akadémiai tag búcsúztatójából: „négy évtől fogva tetemesen gyöngélkedve, de tanítói hivatalát a mellett szakadadanul folytatva, múlt hónap’ 2kán minden rendű barátai köz bánatjára bélgörcs és idegguta következtében élni megszűnt”. O volt az utolsó prépost, akit még a templom kriptájába temettek el. 57 PL. Cat. 22. 3. cs., 28. lev. 58 CsPPL. A.V. szám nélk. A káptalan utolsó előtti napján — 1859. április 15-én — elfogadott statútumok négy következő részekből tevődnek össze. Az I. a Kongregáció konstitúciójáról, a II. pedig a Kongregáción belüli szerzetesi életről, a fogadalmakról (szegénység, tisztaság, engedelmesség, stabilitas loci) és az istentiszteletről rendelkezett, és négy alfejezetre oszlott: az Oltári- szentség tiszteletéről, a kanonoki zsolozsmáról, a szentmiséről és a búnbánat szentségéről. A mindennapos gyakorlatról rendelkező III. résznek hét alfejezete volt: az „ideigvalók” kezeléséről, a csendtartásról, a klauzuráról, a rendi ruháról, a konventi káptalanokról, búnbánat és elégtételadásról, valamint a betegek gyógyításáról. A „kanónia kormányzásáról” címet viselő IV. rész alfejezetei: az apátról, a szigorú alázatról és engedelmességről, a plébánosokról és a kívül élőkről, a novíciusokról és fogadalmasokról, valamint a tanulmányok végzéséről. Gazdag tudományos (klasszika-filológiai, teológiai és botanikai) munkásságáról ld.: TÓTH, 1998.; Balogh Lajos - KöBÖLKUTI Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete. Szombathely, 1998. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Régi akadémiai levelek, 207./1842. Szenczy haláláról Goda Kelemen perjel még aznap írt levelében tájékoztatta Scitovszky prímást. Vö. PL. Cat. 22. 2. cs., 5. lev.
