Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNY - Inzsöl Richárd Péter: A Csornai Premontrei Kanonokrend belső élete a 19. század második felében
8 Egyháztörténeti Szemle V/2 (2004) buzgó konventi élet és lelkipásztorkodás folyt. Ezek a cseh apátságok egészen 1845-től végig a 19. század második felén nagyon fontos szerepet játszottak a Premontrei Rend egységének újbóli létrejöttében. Az osztrák árkária apátságai közül ebben az időben a legnépesebb Wilten (Innsbruck mellet, 45 rendtaggal), amely a nagyhírű innsbmcki teológiai fakultás mintegy fiók-internátusaként is működött, fiatal rend tagjait elsőrendű szemináriumi nevelésben és teológiai képzésben részesítve. Azután fontos volt Schlägl (32 rendtaggal), melynek tagjai nagyrészt lelkipásztorkodással, teológiai tanítással és hitoktatással foglalkoztak, emellett a monostor szintén igen gazdag könyvtárral rendelkezett, amelyben közel 200 ősnyomtatvány és több unicum (vagyis egyeden példány) létezett, gazdasági élete pedig egész Felső-Ausztriában híres volt faiparáról, komlótermeléséről és sörgyártásáról. Ide tartozott még a lelkipásztorkodással foglalkozó Geras (33 rendtaggal) is. A magyar cirkária két apátságból állt: Jászó (86 rendtaggal) és Csorna (39 rendtaggal). A teljesség kedvéért megemlítjük az egyetlen premontrei apácamonostort a lengyelországi Zwierzyniec-ben (Krakkó mellett), ahol 1850-ben 37 apáca élt, és saját leányinternátusukban tanítottak és neveltek. A 19. század második fele az az időszak, mely alatt újjáéledt a premontrei szerzetesség a rend bölcsőjében, Franciaországban is, s melyben létrejön újra, közel száz évnyi szétszakadás után, csaknem maradéktalanul, a rend egysége, amely nem kis hatást gyakorolt az egyes közösségek, így a csornai prépostság életére is. A csornai prépostság 1850-ben, illetve Gyöngyössy Pál prépostsá- gának utolsó éveiben Ahhoz, hogy a csornai prépostságban 1850-ben fennálló körülményeket megértsük, röviden tekintsük át, az akkori prépost, Gyöngyössy Pál életútját is, s hogy mi történt a csornai konventben az 1848—49-es forradalmi események hatására. Gyöngyössy (keresztnevén: József) Pál 1779. július 20-án született az Ung megyei Darma községben, nemes szülőktől, akik rokoni kapcsolatban álltak a néhai Gyöngyössy István költővel. Gimnáziumi tanulmányait Ungváron végezte, s ott is tett érettségit 1797-ben, majd bölcseletet és jogot tanult a pesti egyetemen, s az 1802-ben visszaállított premontrei rend csornai prépostságának tagjai közé lépett 1804. október 14-én Türjén, mivel a visszaállítás után hat évig még Türjén éltek, amíg az 1790-es évek végén leégett csornai monostort újjá nem építették. 1805. október 20-án tett fogadalmat, és 1806. december 25-én Veszprémben szentelték pappá. 1806-tól konventtag Türjén, majd 1808-tól a keszthelyi gimnázium igazgatója, házfőnök, tanár és hitszónok egyben. Később a Gróf Festetics György által alapított magán líceumban is tanított, a történelmet adta elő.
