Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNY - Inzsöl Richárd Péter: A Csornai Premontrei Kanonokrend belső élete a 19. század második felében
A Csornai Premontrei Kanonokrend belső élete 5 A csornai és a vele egyesített türjei, horpácsi és jánoshidai prépost- ságok rövid története A Szent Mihály arkangyalról nevezett csornai Premontrei Prépostságot8 az Osl nemzetség alapította, birtokainak jelentős részét is ettől kapta, melyek első összeírása 1230-ból való, de birtokállományát újabb adományok később is gyarapították. Alapító oklevele nem maradt fenn, de a hagyomány az alapítás évét 1180-ra teszi, mivel azonban Csorna első ismert említése 1228-ból maradt fenn, sokan az alapítást az 1220-as évek elejére teszik. Az első premontreiek Hatvanból jöttek Csornára, amely prépost- ság az első magyarországi monostornak, az 1130-as években közvetlenül Prémontréből alapított Váradhegyfoknak volt a fíliája. A prépostság Sopron vármegyében, a győri egyházmegye területén található. Története során fontos hiteleshelyi munkát végzett egészen 1874-ig. Az általa kiállított legrégibb ismert függőpecsétes oklevél 1247-ből való. A 13. században igen népes csornai konvent alapította a türjei prépostságot 1184-ben, és a rajkit 1239-ben. Ám a hanyatlást Csorna sem kerülhette el. 1542-től megszűnt a premontrei élet a monostorban, birtokait 150 évig világi papok kapták kommendaként. A szerzetesi élet 1702-től indult újra Csornán előbb osztrák, majd morvaországi premontreiek segítségével, ez azonban 1786-ban II. József rendeletével félbeszakadt. Majd 1802-től a Türjével és Jánoshidával egyesített prépostság tagjai, leginkább „tanítórendi” munkát vállalva, pontosabban arra kötelezve folytathatták működésüket a csornai anyaházban, a szombathelyi és a keszthelyi gimnáziumokban, valamint a türjei és jánoshidai plébániákon. A türjei premontrei prépostságot9 1184-ben Lambert de Tyrle, Szent László király nővérének, Zsófiának a fia alapította a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Dienes de S. Gerardo szentgróti bán IV. Béla király idejében, 1241-ben jelentékeny birtokkal gazdagította. Hiteleshelyi munkát a monostor a 13. század második felétől mintegy 70-80 éven át végzett. A mohácsi vész és a reformáció után kegyurai közül többen a hitújítókhoz csadakoztak, ezért a prépostság sokszor állott hadban például a szentgróti Hagymásyakkal. 1567-től 1610-ig a veszprémi püspökök voltak a kommendátorai, majd a Batthyány család birtokába került. 1703-ban Schöllingen Ferenc perneggi és csornai prépost szerezte vissza a rend számára, végül 1741-ben néhány évtizedes perneggi kormányzás után Csornával egyesítették. 1767-ben egy rövid időre újra önálló lett, mígnem 1785-ben II. József betiltó rendelete el nem törölte. Az 1802-es visszaállításkor újra egyesítették Csornával, s attól kezdve kis számú konventjével 8 Vö. KOVÁCS Imre Endre — LeGEZA LÁSZLÓ: Premontreiek. Bp., 2002. (Szerzetesrendek a Kárpát —medencében) (továbbiakban: KovÁCS-LEGEZA, 2000.) 35-36. p. 9 Vö. Kovács-Legeza, 2000. 44-45. p.
