Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - DOKUMENTUM - Dominkovits Péter: Csapó György hidegségi plébános végrendelete
130 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) György iskoláztatási helyeiről, pappá szentelésének időpontjáról, ő (vagy még családja) Sopronba költözésének időpontjáról és körülményeiről3 a forráskutatás jelen szakaszában (a már említett vizitáció utalását kivéve) semmilyen adatot sem ismerek, miképpen a lébényi Csapó család fennmaradt levéltár-töredéke a család ezen ágáról sem hoz semmiféle információt.4 Csapó György személye a felsőkáldi Káldy Mihály halálát követő 1638-as soproni plébános-választás során kerül a szemünk elé. Az ekkor városplébánossá választott Csehi István, aki magát többnyire a latinizált Chehovius néven nevezte és a soproni források is e névalakban szólnak róla, a Zala vármegyei Alsólendván született, tanulmányait az alsólendvai Bánffy család támogatásával Grazban, az 1607-ben alapított Ferdinandeumban végezte; 1620-ban szónoklattant tanult, 1622-ben filozófia babérkoszorúsa, 1623-ban a szépművészetek és a filozófia magisztere. 1630 januárjában, a veszprémi káptalan visszaállításakor az egyházmegyei kanonokok sorába került; Kapossy János nagyprépost a hántai prépostágba is beiktatta. A következő évben a káptalan megbízottjaként, a káptalan részéről ő írta alá azt a szerződést, amelyet a káptalani és püspöki birtokok bérbeadásáról Körtvélyesi István kapitánnyal kötöttek. 1631. július 6-án a győri egyházmegye kanonokjai közé iktatták. 1631— 1632 során mesterkanonok, 1632-1636 között pápai, 1636-től 1638-ig mosoni főesperes. 1635-ben és 1638-ban a káptalani dékán hivatalát is viselte. Ez év augusztus 30-án Sopron város tanácsa az elhunyt felsőkáldi Káldy Mihály helyére „ob praeclaram eiusdem eruditionem et pietatem” városplébánossá választotta és a soproni főesperes mellőzésével hivatalába beiktatta. A városplébániát 1644. szeptember 29-ig vezette; hivatala teljesítése közben a városban dühöngő pestis áldozata lett.5 A soproni katolikus egyháztörténet írója, Bán János szerint Che- chovius Draskovich György püspök nemcsak birtokaira, de káptalanjára is vaskézzel nehezedő szigora miatt szívesen jött Sopronba, és itt „hírének megfelelően igazi papi lekülettel vallásos buzgósággal működött a hívek között, teljes egyetértésben a szerzetesekkel”.6 Házi Jenő egyetlen Csapó vezetéknevű soproni polgárt regisztrált, 1588: néhai Csapó Imre, akinek ismert egy Mátl nevű fia és özvegye, Ágota. Ld. HáziJenÓ: Soproni polgárcsaládok, 1535-1848. Bp., 1982. I. köt. Nr. 3218. Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (továbbiakban: SL.), XIII. 3. A lébényi Chapó család iratai, 3. dob. A korábbi szakirodalmakat is korrigáló legrészletesebb életrajza: PFEIFFER JÁNOS: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950), püspökei, kanonokjai, papjai. München, 1987. 82-83. p., ill. Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. (Győregyházmegye múltjából, III.) (továbbiakban: Bedy, 1938.) 411. p.; SZABADY BÉLA: Draskovich György győri kanonokjai — Kanonokok arcképei a 17. századból 1. rész. In: Győri Szemle, 1938. 27-29. p. BÁN JÁNOS: Sopron újkori egyháztörténete. Sopron, 1939. (Győregyházmegye múltjából IV/2.) (továbbiakban: BÁN, 1939.) 180. p.; Csehi városplébánosságára: BÁN, 1939.180-181. p.
