Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)

2004 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Lagzi Gábor: Evangélikus Egyház a 20. században Észtországban és Lettországban

122 Egyháztörténeti Szemle V/l (2004) Hivatal vonja vissza a működési engedélyét.63 Az egyházi vezetés eleinte visszakozott felfüggeszteni a lelkészt, de végül nem tudott ellenállni a nyomásnak: 1987 márciusában az evangélikus egyház tanácsa fel­függesztette lelkészi hivatalából Piatét. A hatalom a legfelső egyházi veze­tést használta ki a rendszernek nem tetsző ember félreállítására, s végeze­tül ez lett a konfliktus forrása: megmutatkozott teljes valóságában az egy­házi vezetés hatalom előtti behódolása, amely egy igen aktív, tehetséges tagját sem képes megvédelmezni az üldöztetések, zaklatások ellen. Az egyházi vezetés április 20-án kibocsátott levelében, amelyet maga az érsek írt alá, megtiltotta bizonyos liturgikus formák alkalmazását (például a kö­nyörgések során „felesleges szavak” hozzáadását) és irányelvül az ágendát jelölte meg. Ez utóbbi betartására intett az egyházi tanács minden espe­rest, lelkészt és teológiai hallgatót. A körlevelet a következő mondat zárta: „Ez az utolsó figyelmeztetésem. Ha ez megint megismétlődik, a felelős meg lesz büntetve, sőt az is elképzelhető, hogy visszavonjuk a működési engedélyét.” A levél egyértelműen Plate által bevezetett reformok ellenha­tásként született meg, ő ugyanis az istentszteletek alatt hangos szavakkal imádkozott a bebörtönzöttekért.64 Március végén az érsek és a konzisztórium két tiltakozó levelet ka­pott, az egyiket 19, a másikat pedig 5 lelkész írta alá (az aláírók között ta­láljuk a Teológiai Intézet rektorát, az intézmény négy oktatóját, a 15 espe­resből hármat). Ezekben a levelekben Piatét példaképüknek vallották, aki fáradságot nem ismerve és saját anyagi javait nem sajnálva dolgozott a hí­veiért, majd így folytatták: „Képzelje el, hogyan érezhetjük magunkat, amikor a szemeink előtt büntetik meg az egyik legkitűnőbb lettországi lel­kipásztort és irányítják át egy másik gyülekezetbe... egyetlen bűne Istennek és a lett evangélikus egyháznak érdekében kifejtett fáradhatatlan és megal­kuvást nem tűrő szolgálata. Fájdalmas látni azt, hogy az egyházi tanács vonakodik megvédeni az egyház egy lelkészét, s ez a magatartás megingat­Tette mindezt a települési tanács annak tudatában, hogy Plate szolgálata alatt a bejegy­zett gyülekezeti tagok száma 300-ról 450-re emelkedett, az úrvacsorát magukhoz vevők száma pedig 400-ról 1200-ra változott. Plate 1986-ban a legtöbb istentiszteletet tartott Lettországban, szám szerint 223-at, azaz gyakorlatilag minden héten négyet. Megre­formálta a gyülekezet életét: bibliaórákat tartott, különböző változtatásokat eszközölt ki a liturgiában, a templom épületét rendbe tette. Latvians Defend Dismissed Pastor. In: Religion in Communist Lands, 1987. 3. sz. 340-343. p. Egyébként prédikációiban Plate gyakran az egyház-állam kapcsolatát is érintette. Híveit többször is felszólította a szószékről, nézzenek szét a templomban, vannak-e közöttük helyi vb- vagy komszomol-tagok, akik csak arra várnak, hogy zaklathassák a híveket A lelkész azt tanácsolta, ha találnak egy ilyen embert, akkor vezessék ki a templomból - állí­totta egy I<GB-ügynök által írt jelentés 1983 áprilisában. Policy of Occupation Powers in Latvia, 1939-1991. A Collection of Documents. Riga, 1999. 431. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom