Egyháztörténeti Szemle 5. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában Tolna és Baranya vármegyében (1918. november 1.-1919. március 21.)
Tengely Adrienn: Az egyházak helyzete a polgári demokrácia időszakában... 7 sultak, oly érzékedének.”24 A forradalom csak tovább erősítette ezt a folyamatot: „Mióta a forradalom kitört, úgy látszik, hogy a vallásosság sokaknál csak hit- és erkölcsbeli szemétdombot enyhén befedő külső réteg volt, melyet a forradalom szele elsepert.”25 Különösen a frontról visszatérő katonákra panaszkodnak, akik legtöbbször baloldali eszmékkel átitatódva érkeztek haza. „A háborúból hazatérő lelki gyermekeink láttára és viselkedésére'úgy érezzük magunkat, mint az édesanya, kinek szép gyermekeit a himlő csúffá tette” — írja az értényi esperes.26 Ez az általános hitéleti hanyadás teremtett megfelelő talajt a forradalmi megmozdulások egyházellenes irányba fordulásához. A vallási buzgalom csökkenése nemcsak a katolikusokra jellemző, nem volt ez másképp a református egyházban sem, ahol már a háború előtt megindult a templomtól való elidegenedés folyamata: „Valóban be kell ismernünk, hogy lelkészgárdánk túlnyomó része elvesztette befolyását a népre, s hogy egy «szakszervezetinek» vagy egy együgyű szekta prédikátornak a szava nagyobb súllyal esik a nép előtt a latba, mint sok lelkipásztoré.”27 Egyedül az evangélikus egyházban hallunk a hitélet elmélyüléséről időszakunkban.28 Ehhez az általános néphangulathoz járult a fékevesztett tömeg dühe és mámoros szabadságérzete, a mértéktelenül fogyasztott alkohol — szinte minden panasz említi, hogy a garázdálkodók ittasak voltak —, valamint a közveden helyi indítékok. Míg az előbbiek éppúgy érintették a jegyzőket, tanítókat és az egész „kabátos osztályt”, a kimondottan az egyháziak ellen irányuló támadások konkrét okai között első helyen a párbér problémája állt. A feudalizmusból itt maradt, elavult egyházi adózási rendszer már a forradalom előtt is rengeteg feszültséget szült. A párbért - pénz-, termény- vagy munkaszolgáltatást — a hívek a lelkipásztoruk ellátására adták, azt minden ellenszolgáltatás nélkül megillette, szemben a stóladíjjal, melyet bizonyos egyházi cselekményekért fizettek. A párbér minőségét és mennyiségét a canonica visitatio, az alapítólevél vagy a jogszokás állapította meg, így plébániánként eltérő volt.29 Úgy tűnik, a forradalom alatt nem 24 PPL. Esp. Pécsvárad. 25 PPL. Esp. Baranyavár. PPL. Esp. Értény. Keresztyén Ijslkipásztor, 1918. november 15. 128. p.; BREL. Hoboli presbiteri jegyzőkönyvek 1919. február 17. Pécsi Evangélikus Egyházközség Irattára (továbbiakban: PEEI.) Jelentés az 1918. évről; Evangélikus Országos Levéltár (továbbiakban: EOL.) Dunántúli Egyházkerület fond, 40. dob. Tolna-baranya-somogyi gyülekezettörténetek, 1900-1949. Bábonymegyer, Bonyhád, Felsőnána. 29 Révay Nagylexikona. XV. köt. Bp., 1922. 192. p.; Katholikus Lexikon. III. köt. Bp., 1932. 506. p., Salacz GÁBOR: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában, 1867-1918. München, 1974. (Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae, II.) (továbbiakban. Salacz, 1974.) 112-114. p.
