Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Zsombor: EGOizmus. Az énreprezentáció mint én-performancia (self-fashioning) Bethlen Miklós emlékiratában
Tóth Zsombor: Az én prezentáció Bethlen Miklós irataiban 75 tál hogy... szolgálni akartam Istennek, a fejedelemnek, a havának és a lelkiismeret- nek, ártani pedig senkinek sem.” A korszak egyik legjelentősebb mártirológiateoretikusa, Szőnyi Nagy István rendelkezik a következőképpen: „Hagyd beket a Privatumnak a magad személy sprint való jódnak kérgei lábbal való keresetinek; hanem keresd elsőben a Publicumot..Még ennél is egyértelműbb a kulturális minta mint szerepkör alkalmazása az emlékiratban az identitás textuális megjelenítésére, ha konfrontáljuk az ugyancsak Szőnyi Nagy István74 ajánlotta definíciókkal. ,JAártymak mondatik, valaki a Jézus Christus igasságárul valami módón vallást és bizonyságot testen és valaki az Evangeliomi igasság mellett valami módon szenved. Hlyen széles értelemmel azért. 1. Mártyroknak mondatnak kik az Istent minden nap tiszta elmével s-buzgó szjből szplgállyák, mert annyiban az igazságról tészpek bizpnyságo/.”7S Bethlen gyakran emlegeti a világ üldözését, gyakori szenvedéseit, amelyeket kénytelen elviselni, noha ő csak a haza [patria) és az egyház (ecclesia) javát igyekezett szolgálni, ám az lmádságoskönyvé.ben félreérthetelenül kapcsolja össze a mártirológia tradíciójával: „Jó szívvel is szenvedem, édes istenem, csak kettőt kérek: 1. Adj erőt a szenvedésre. 2. Cselekedjed azf a te véghetetlen irgalmasságodból, hogy ne légyen ez haszontalan hízelkedése az én szívemnek, hogy én a te dücsőségedért szenvedek, hanem amint régenten, ha ki a te sátorodhoz edy marok kecskeszőrt vagy a te házad ládájába két rézftllérkét adott, nem utáltad meg hanem kedvesen vetted; így édes istenem, az én gyarló igyekezetemet és azért való szenvedésemet a te ingyen való jóvoltodból vegyed az én uram Jézus Krisztusomért való szenvedések számába, az ő véres áldozatának igazságába.”76 77 Szőnyi Nagy ugyancsak mártíroknak tekinti azokat is, akik: „a testnek indulatiban és gonosz kívánságban magokat mértékletesen megtartoztattyák... A békességes időben-is úgymond találtatnak martyrok, mert gyakorta az haragosságot meg-mértékleni; a bujaságot kerülni, az igazságot megőrizni, a kívánságot megvetni nagy része a mártyromságnak.”11 Hogy Bethlen emlékiratában mennyire szorosan követi ezt a definíciót, jól illusztrálja az a tény is, hogy a Szőnyi által említett haragosság, illetve ennek leküzdése egy külön fejezeten kerül tárgyalásra (Haragos indulatomról),78 miközben imádságaiban többször is meggyónja ezeket, vagy éppenséggel említi, hogyan küzdött ellene. De ugyanez a helyzet a test indulatdrA, gonosz kivánságptú, illetve a bujasággá is, amelyek ellen Bethlen hősiesen küzd: érthető módon mindez külön fejezetet 2 Bethlen-levelek, 1987. II. 1183. p. SZŐNYI Nagy ISTVÁN: Kegyes Vietez... Debrecen, 1675. 6. p. 4 SzÖNYI Nagy István: Mártírok Coronája. Kolozsvár, 1675. (továbbiakban: SZŐNYI NAGY, 1675.) 75 Szőnyi Nagy, 1675. 5. p. Bethlen-önéletírás. 1002. p. | 77 Szőnyi Nagy, 1675. 5. p. 78 Bethlen-önéletírás. 495-500. p.
