Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sas Péter: Vatikán és Románia államközi megállapodásai a két világháború között
Sas Péter: Vatikán és Románia államközi megállapodásai... 83 zott. A kamarában báró Jósika János a katolikus vallású magyar képviselők, a szenátusban Gyárfás Elemér szenátor az általa képviselt katolikus magyarok nevében mondott nemet az egyezményre. Az 1929. július 7-én életbe léptetett konkordátum majd húsz évig volt érvényben, 1948. július 17-én mondta fel egyoldalúan az akkori kormány. A 24 cikkelyből álló államközi szerződés több évszázados működési elvet és gyakorlatot módosított. A latin szertartású egyházmegyéket kivétel nélkül a bukaresti érseki székhelyű egyháztartományba egyesítette. Több mint sérelmes, hogy a kilencszáz esztendős, 400 000 hívőt számláló erdélyi püspökség helyett az 1883-ban alapított, 70 000 hívőjű bukaresti püspökséget emelte érseki rangra. Az új érsekség alá tartozott az ősi — erdélyi — névhasználat helyett immár gyulafehérvárinak nevezett püspökség mellett az ugyancsak korábbi nevének — Csanádi — megváltoztatására kényszerített temesvári, valamint a 70-70 ezer hívővel „egyenrangúan” (aeque printipaliter) egyesített nagyváradi és szatmári püspökség. Ezzel a megoldással egyel csökkent a magyar püspökök száma. Ugyanakkor a meglévő négy görög katolikus püspökség mellé létrehozták az ötödiket, a nagybányait. A bukaresti érsekség joghatósága alá került a iasi-i (jászvásári) püspökség, mely bekebelezte Bukovinát. Ezzel egyidejűleg a korábban erdélyi püspökséghez tartozó kétezer fős örmény szertartású katolikusoknak külön egyházmegyét alakítottak ki, a szamosújvári apostoli kormányzóságot. A kinevezett egyházi vezetők összetétele: három latin, öt görög rítusú püspök, mellettük a moldvai román püspök és a korábbi iasi-i püspök, az új bukaresti érsek, Alexandru Cisar. Megengedetté vált a püspökök szabad érintkezése a Szentszékkel és közveden kapcsolata a hívekkel. Továbbá elismerte a katolikus egyház jogi személyiségét. A kormány előzetes tájékozódása után a pápa nevezi ki a püspököket, akik hűségesküt tesznek „Románia királyának és Utódainak”. A Patrimonium Sacrum-ba tartozó román járadékkötvényen kívül elismeri az egyház saját (megmaradt) vagyona feletti jogát. A papságnak államsegélyt biztosít. A szerzetes- rendek és kongregációk főnökeinek, valamint tagjainak helybelakó román állampolgároknak kell lenniük. A katolikus egyháznak joga van elemi és középiskolákat létesíteni, s azokat a közoktatási minisztérium felügyelete alatt fenntartani. Az egyházmegyei határrendezést és az új beosztást a Szentszék az 1930. június 5-én kelt és szeptember 2-án közzétett Solemni conventione kezdetű apostoli konstitúcióval hajtotta végre. Gyárfás Elemér magasabb egyházi szempontok alapján igyekezett védeni a megkötött konkordátumot. Amikor Cisar bukaresti érseket a római katolikusság egyeden képviselőjeként hívták be a román felsőházba, Gyárfás szenátor felszólalt az erdélyi, szatmári, temesvári és váradi püspökök parlamenti képviselősége érdekében. A román kormány eljárása
