Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Vischer, Lukas: Kálvin öröksége és a jelenkori református egyházak szakadásai
Lukas Vischer: Kálvin öröksége és a jelenkori református... 67 gyen a hivők látható közösségének. Azt állította, hogy „Az egyházzal való közösség hát megtehet annyit, hogy bennünket megtart Isten társaságában”. (Inst. IV,1,3.) Szerinte a falsa ecclesia egyedüli ellenszere az igazi egyházhoz való gyökeres tartozás. Kálvin ma aligha nézné jó szemmel azt a laza és érdektelen közeget, amiben a mai református egyházak szakadásai végbemennek. Kálvinnak az egyházi szervezettel szembeni kétséges álláspontja nem gyengíti azt az elvárását, hogy a látható közösségben maga Isten munkálkodik, Lelke ereje által. Kálvin nem szűnt meg a lelkészeket (Pasteurs) és más szolgálattevőket (ministres) emlékeztetni szolgai mivoltukra, s a szolgálattevők kollégiumához tartozásuk szükségességét hangsúlyozni. Ezzel ellentétben ma elsősorban a szolgálattevők lelki személyiségét helyezik előtérbe. így gyakran előfordul, hogy a református egyházakban a lelkészek hatalmi pozícióba kerülnek. Habár kívánatos a lelki tapasztalatok gazdagsága, mégis a közelmúltban nem ritkán éppen a lelki személyiségek szolgáltattak okot szakadásokra és szecesszióra. Kálvin szerint a hivatal tekintélye ambíciókat táplálhat, és irigységet válthat ki. Egyesek ahelyett, hogy ige szerinti szolgálatukkal az egyházat erősítenék, azt személyes vállalkozássá alakítják át. Kálvin nem hagyott soha kétséget az egyhátfegyelem fontossága felől. Ezzel szemben ma a személy szabadsága és kiteljesedése kap hangsúlyt. A Kálvin korabeli, genfi egyház fegyelmi helyzet máig nagyon vitatott témája az egyháztörténetnek. Bárhogyan látjuk is az akkori helyzetet, tudnunk kell, hogy az a kor már tovatűnt. Ezzel ellentétben időszerű az a belátás, hogy az egyház látható közösségének lételeme a kölcsönös figyelmeztetésre és irányváltásra való készség. Egy egyház, amely nem egy Isten által rendelt hierarchiára hagyatkozik, annál inkább rá van utalva tagjai és hívei megbízható és megin- gathatadan szolgálatkészségére. Az egység alapja pedig a közösségben gyakorolt szolidaritás. Kálvin után... Segít-e, segíthet-e nekünk Kálvin az egyházi élet minden vonatkozásában? Avagy nem gyökereznek-e korunk egyházszakadásainak egyes okai részben éppen az ő tanításában, teológiájában?17 Nem kell-e esetleg 17 Kar! Holl írja:, A kálvinizmusban azonban ütközik a közösségre való törekvés a nem kevésbé fontos, a saját meggyőződés tisztaságára és egyértelműségére való igyekvéssel. Kálvin másképp munkálkodott az egység érdekében mint Bucer. Az ellentétek elködösítésére őt nem lehetett rávenni. Az idők folyamán a református szellem eme oldala inkább befelé fordult mint kifelé. A Kálvin egyházfogalma belső feszültségei — persze a különböző külső hatásokkal párosulva — különböző egyházalapításokban testesültek meg. A szektásodásra való hajlamosság - úgy tűnik - a kálvi-
