Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat Nyárádkarácson község egykori görög katolikus közösségében
Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat 109 Asszimilációs utak és helyzetek - Alapfogalmak Mielőtt a továbbiakban szembesülnénk a visszaemlékezésekben feltáruló asszimilációt és identitásváltozást jelző helyzetekkel, érdemes felidézni, miként írja körül Mirnics Károly a beolvadás vagy beolvasztás jelentéseit: „Ha a nemzeti kisebbséget csupán etnikai, vallási, nyelvi kisebbségnek tekintik és ilyen ’kezelésben’ részesül, akkor nagyon gyorsan az asszimiláció áldozatává válik. Ha a nemzeti kisebbséget valamiféle bevándoroltak csoportjaként kezelik, akkor olyan kisebbséggé degradálják, amelytől el is várják, hogy beolvadjon a többségi népbe, csupán azért, mert itt él, ide költözött, ide telepedett valamikor.” Az asszimiláció során a kisebbséghez tartozó lemond azon sajátos jegyekről, amelyek eddig megkülönböztették a többségtől, vagyis etnikai, kulturális és nyelvi sajátosságairól. Az általunk vizsgált egykori görög katolikus közösségeknél fennáll a természetes / spontán asszimiláció lehetősége is, melynek nem volt politikai-társadalmi célja. Ezek a spontán asz- szimilációs folyamatok döntően a vegyes házasságokban mentek végbe. A görög katolikusok belső kommunikációs rendszerének meggyengülése, önszerveződési lehetőségeik megvalósíthatatlansága megnövelte a vegyes házasságok számát. Esetünkben egyes etnikai jellegzetességek a görög katolikus személyek esetében sokáig fennmaradtak a vegyes házasságok keretein belül is. A mindenkori nemzetpolitikák előszeretettel hivatkoznak a természetes asszimilációra, és ennek önkéntes voltát bizonygatják. Ez által igyekeznek palástolni politikai, adminisztratív erőszakot a nemzetközi közvélemény illetve a nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetek előtt. A politikai és pszichológiai asszimilációnak is meghatározó szerepe van a vizsgált közösségekben. A pszichológiai asszimiláció esetében a kisebbrendűségi érzés, megbélyegzettségtől, lenézettségtől való félelem egyaránt benne van a kisebbséghez tartozók lelkületében. A politikai asszimilációt jelen kutatás szempontjából kétpólusúnak nevezhetnénk leginkább. A vizsgált közösségek mind a román éra alatt, mind pedig a második bécsi döntést követő négyéves magyar uralom alatt és nem utolsósorban az 1948-as ortodoxiával való reunió során ki voltak szolgáltatva az állam szempontjainak megfelelő politikai (nemzetiség- és valláspolitikai) érdekeknek. A felsorolt politikai aspektusok szülte asszimilációs folyamat okozta a legnagyobb töréseket az etnikai identitásmegtartásban. Ezekben a kényszerszülte helyzetekben folyamatos tartalmi csere állt be: a közösség * 14 Ld.: MlRNICS Károly: A nemzeti kisebbségek asszimilációja a jugoszláviai és nemzetközi jogelmélet tükrében. In: Regio, 1991.1. sz. (továbbiakban: MlRNICS, 1991.) 14. p. 14 Mirnics, 1991.28-29. p.
