Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfi Diána: A Harcos szakralitása, avagy a Männerbund-szövetségek létrejöttének vallástörténeti alapjai
Közlemények A Harcos szakralitása, avagy a Mánnerbund-szövetségek létrejöttének vallástörténeti alapjai Bácsfi Diána A vallástörténeti kutatások már számos esetben felvetették, tárgyalták és igazolták azt a tényt, hogy ti. az archaikus létmód embere számára a tér, az idő és az egzisztencia a szakralitás bizonyos csomópontjai körül összpontosult. Az egyes egyén önmaga létezését ezekkel kívánta eggyéforrasztani, tehát e sűrűsödési pontok közelében, illetve azokban kívánt élni. A homogén és végtelenített tér, a haladásában cél nélküli absztrakt idő valamint a külső események irányította személytelen (történelmi) létezés kizárólag a modern deszakralizált elme találmánya; ez az „újabb” mentalitás pedig kaotikusnak és értelmevesztettnek értelmezve önmaga ontológiai helyzetét, minden erővel arra törekszik, hogy az érzékfelettit, a szakrálist, magát a Misztériumot lehetőleg nyom nélkül eltüntesse abból. Ennek oka, hogy ezáltal az a csalóka képzete keletkezik, mintha ő „csinálná” a történelmet, pedig valójában éppen az ellenkezője áll fenn: a fékevesztett historicus látásmód gyártja előre a modern nyugati társadalmak emberét, aki kiszakítva önmagát az archaikus értelmen vett Kozmoszból, azt a nihilisztikus elidegenedést éli meg, melytől őseit a szakralitás rendszerei évezredek folyamán képesek voltak megvédeni. Annak bemutatása, hogy ez perszonális illetve kollektív szinten mely történelmi korokban vált olyannyira érzékelhetővé, hogy konkrét világnézeti és társadalmi válságok robbanjanak ki miatta, nem képezi jelen dolgozatnak sem tárgyát, sem kitűzött célját. Elég annyit leszögeznünk, hogy az ilyen helyzet-és egyensúlyvesztési zűrzavarok diagnosztizálásában mindig irányt mutat számunkra a tény, hogy tudniillik ilyenkor a társadalom számottevő része folyamodik pszeudomítoszpkhoz ál-szakrális motívumok alkalmazásához leggyakrabban pedig a beavatás imitálásához Hogy efféle „pótcselekvések”
