Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - TANULMÁNY - Tusor Péter: Pázmány Péter processus inquisitionisa az Aldobrandini hercegek frascati levéltárában
Tusor Péter: Pázmány Péter processus inquisitionisa... 17 szont kizárták, hogy akár Szántó István,78 akár Tőrösy György79 jezsuiták szerepet játszhattak volna ebben, hiszen ők csak később töltöttek hosz- szabb-rövidebb időt a fiatal Pázmány lakhelyéül szolgáló városban.80 Őry nem tulajdonít különösebb befolyást a katolikus mostohaanya Toldy Borbálának sem, mivel annak saját gyerekét is, Pázmány — az eddigi adatok szerint — valamikor ekkortájt született féltestvérét, Györgyöt bizonyíthatóan protestánsnak keresztelték. Őry a diszpenzációt előkészítő illetékes kúriai szakhatóság, a Szent Hivatal jegyzőkönyvének bejegyzését (lassate le heresie nell'eta de 13 annif1 a pápai bréve utalásával ellentétben már betöltött 13. évnek értelmezve a konverziót 1583. október 4. - 1584. október 4. közé helyezi, amit leginkább 1584-nek értelmezhetünk. Öry kombinációjának lényege, hogy mivel a szinte teljesen református Váradon semmilyen különleges hatás nem érthette a gyermek Pázmányt, a konverzióra alkalmas miliőt csak a kolozsvári jezsuita gimnázium tudta biztosítani. Oda viszont feltételezése szerint nem vehették fel 14. életéve előtt.82 83 Az újabb irodalom némi pontatlansággal, illetve kritikával többé-kevésbé magáévá tette Öry elméletét. Mielőtt azonban végleg elmerülnénk abban, hogy — sokszor kellő reflexió nélkül - ki hányadik életévet, illetve hány éves kort, avagy milyen dátumot adott meg az áttérés időpontjául, nézzük meg inkább azt, hogy vajon mit mond Pázmány processzusa a katolizálásról? A primér forrás ugyanis ez a jegyzőkönyv. A tartalma alapján készült, több kivonatoló, másoló kezén átfutott pápai iratok adatai hozzá képest jóval kevésbé tekinthetők hitelesnek. Két tanú szól részletesebben a kérdésről. Ferenczffy Lőrinc válasza így hangzik: „Hallottam, hogy fiatalkorában eretnek volt, de azután az atyák, akiknek társaságába lépett, megtérítették.”84 Az ifjúkori tanítvány, a tanúk közül Pázmányt legrégebben ismerő Ramocsaházy Mihály a követ78 LukAcs, 1978.621. p. 79 LukAcs, 1978.799. p. 80 Őry, 1970.13-14., 16-17., 21-22. p.; valamint ZsAk, 1901.; Pázmány Péter áttérése. In: Szádok, 1901. 560-561. p.; |T,] Kitérítette Pázmány Pétert a katolikus vallásra? In: Közművelődés, 1902.1-2. 81 Jezsuita levéltári másolat alapján. Kiadva: LUKÁCS, 1987.257. p., 1. jz. 82 ŐRY, 1970. i.h. 83 Például: BtlSKEY IstvAN: Pázmány Péter. Bp., 1986. (Magyar História. Életrajzok.) 10-11. p.; HargiTTAY EMIL; „nincs oly rossz könyv, melyben semmi jó nem találtatnék” - A tolerancia és ökumenizmus gondolata Pázmány műveiben. In: Kiczenko Judit — Thimár Attila (szerk.): A XIX. század vonzásában. Tanulmányok T. Erdélyi Ilona tiszteletére. Piliscsaba, 2001. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok, 3.) 67-73., 68. p.; R. VÁRKONYI ÁGNES: Erdély és a törökkérdés Pázmány politikájában. In: Europica varietas — Hungarica varietas. Tanulmányok, Bp., 1994. 37-61., 41. p. 84 „Audivi eumfitisse in iuventute haereticum, sed postea a patribus, quorum sodetatem ingressus est, conversum. Arch. Aldobrandini, Doc. stör., nr. 17/10, föl. 12y.
