Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere
Szabó András Péter: A dési per történeti háttere 33 thory Zsigmond havasalföldi hadjárata azonban megakadályozta tervei végrehajtásában. A szombatosok nem bíztak a fejedelem győzelmében, és a történtek után nem is igen várták. Egy kis marosvásárhelyi csoport, afféle amatőr összeesküvők levelet írtak a budai pasának, mely nem felajánlkozás volt, hanem csupán néhány disznóhúst nem fogyasztó egyis- tenhívő levele, egy másik, disznóhúst szintén nem kedvelő egyistenhívő- höz, védelemért könyörögve a remélt török győzelem esetére. A levél, ahogyan ez a hasonló históriákban történni szokott, a fejedelem kezére került.12 13 Az összesküvőknek, köztük Borsos Tamásnak a körülményekhez képest nagy szerencséje volt, megúszták egyévi várfogsággal.14 * * Az események krónikása nem más, mint az ezúttal igen szűkszavú, mondhatni néma Borsos Tamás unokaöccse Nagy Szabó Ferenc. Ugyancsak ő örökíti meg a vásárhelyi tanács Mihály vajda által is támogatott, szombatosok elleni akcióját 1600-ban, amely azonban kimerült a zsidózó vezér Szabó Gáspár megintésében, és könyveinek elégetésében. A századforduló utáni zavaros években nem annyira a vallásgyakorlás, mint inkább ez emberi élet volt veszélyben, így a szombatosság akadálytalanul terjeszkedhetett. 1606 tavaszán találkozunk legközelebb a megerősödött zsidózókkal, akik nyílt fellépésükkel, gyűléseikkel magukra vonják az udvarhelyi reformátusok haragját. I. Rákóczi Zsigmond, a kálvinista gubernátor rendelete csupán gyülekezésüket tiltja meg.'5 Az utasítás szövege alakján úgy tűnik, hogy „azj arianusok és a sabbatariusoM’ közösen léptek fel. ’ Itt találkozunk először az unitáriusok és a zsidózók összemosásával, amely talán nem is teljesen indokoladan, hiszen nem volt mindig egyértelmű egy-egy prédikátor vallási hovatartozása, és az üldözött szombatosok nagyon gyakran az unitárius egyház kebelén húzták meg magukat. Valószínűleg Rákóczi Zsigmond fellépésének és szemléletének lesz következménye, hogy az unitáriusok 1606 júliusában a kolozsvári zsinaton szigorúan elhatárolód12 A csoport 1595 utáni továbbéléséről és a kolozsvári szombatosokról: DÁN, 1987.101. p. 13 MikÓ Imre - SZABÓ KÁROLY (szerk.): Erdélyi történelmi adatok. I., III-IV. köt. Kolozsvár, 1855-1862. (továbbiakban: ETA.) I. 29-30. p. (Borsos Sebestyén krónikáját az unoka, Nagy Szabó Ferenc által készített kiegészítésében közli: uo. 1-39. p.); KOVÁCS, 1981.60-62. p. A legtöbb „összeesküvőt” Görgény várába vitték, míg Borsos Tamás Gyulafehérvárra került. Utóbbi őrizete nem lehetett túl szigorú, hiszen Nagy Szabó Ferenc szerint fogságából egyszerűen hazaosont. ETA. I. 29-30. p. ,^4dák értésünkre az udvarhelyszéki keresztyén tanítók, hog az arianusok és a sabbatariusok Udvarhelyt kezeletlenek gülést és törvényt tartani, méh/ annak előtte nem volt. lg lévén az dolog hágjuk és parancsoljuk ö felsége nevével, hog hegelmetek az rég szokás ellen afféle valláson való papoknak se gülést a megnevezett helyit, s egebütt is ne engedjenek lenni, se törvént tenne' Rákóczi Zsigmond utasítása Petki János udvarhelyi kapitánynak. 1606. március 7. EOE. V. 401. p. Dán Róbert szerint itt csak a szombatosokról van szó, akik megelevenítették az Ószövetség törvénykezési gyakorlatát. DÁN, 1987. 102-103. p. Lehetséges, hogy igaza van, de akkor is elgondolkodtató a két vallási csoport egymás melletti szerepeltetése.
