Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Károly Zsolt: Orbis Sensualium Pictus - A' Látható Világ lefestve. Joh. Amos Comenius művének s különböző kiadásainak összehasonlításából nyert néhány tanulság
Nagy Károly Zsolt: Orbis Sensualium Pictus - A Látható Világ lefestve 89 2. „Micsoda ez? bölcseikednyi... Mindeneket, valamellyek szükségesek igazán megértenyi, igazán cselekednyi (véghez vinnyi), igazán kimondanyi.” A bölcselkedés választás, ugyanakkor a dolgok megértése, és ezen a megértésen alapuló életvitel: konzekvens cselekvés és beszéd is. Akár úgy is mondhatnám: az igaznak és igazán megismert dolgok mellett való kitartás a cselekedetek és szavak harmóniája által. A nyelv, a dolgok megnevezése ekkortájt a tudományos diskurzusnak is egyik lényeges eleme, Comenius a bölcselkedésben a nyelvnek kitüntetett szerepet tulajdonít; a dolgok megismerése, a róluk kialakuló kép(zet)ek és megnevezésük együttesen alkotnak struktúrát. Ezt megalapozandó, a könyv - mint a szerző írja előszavában - tartalmazza minden ez világon lévő legderekasabb dolgoknak, és ebben az életben való cselekedeteteknek leábrázolását és neveken való megnevezését. Ezeket fejezetenként egy összefoglaló cím (meg-nevezés) alá gyűjti, egy képben összesűrítve megjeleníti, s a képhez fűzött magyarázatokkal (megírások) egészíti ki, teszi feldolgozhatóvá, befogadhatóvá. Néhány kiadásban az újonnan megtanulandó szavakat dőlt betűvel szedette, s ezek a dőlt betűs szavak a különböző nyelvű szövegekben egymásnak megfeleltethetőek, így a könyv - motivációjának megfelelően - roppant hatékony nyelvtanulási segédlet. Annyira, hogy a mai „Tesz-vesz város” típusú, s a felnőtt korosztály számára készített „képes” szótárak is ezt a módszert követik, persze legtöbbször sokkal kisebb fantáziával s éppen az az átfogó ismeret-, és világképközlés hiányzik belőlük, ami Comenius művét egyedülállóvá, s mint a tapasztalat mutatja, korokon átívelővé tette. Comeniusnak könyvével, mint szó is volt róla, a nyelvoktatáson kívül — illetve inkább azzal együtt - más céljai is voltak. Tudjuk, hogy a könyv megszerkesztésére alapvetően a kényszer vitte: „...magyarországi tartózkodása alatt...rá kellett döbbennie, hogy a vesztibuláris osztályba lépő tanulók olvasás- és íráskészsége nem megfelelő. ... Ezért egy anyanyelvi alapozó osztályt hozott létre, amely számára két ábécéskönyv tervezetet is készített. Először „Tirocinium” (Kezdet) címmel adta ki latin nyelvű könyvecskéjét, melyben betűkapcsoló táblázatok, gyakorlószövegek és dialógusok kaptak helyet. Flamarosan követte ezt a „Lucidariurn” is, amely 150 leckében s az egyes leckék fölött elhelyezett képekben mutatja be a egész világot a gyermekeknek.”19 E Lucidarium utóda, továbbfejlesztett változata volt az Orbis pictus, melynek szerkesztése, kiadása pansophikus oktatási elvei megvalósításába - kényszer ide vagy oda - szervesen illeszkedett. Comenius pansophiája nem valami öncélú tudományos konstrukció, hanem egy élet ihlette s életre nevelő, pedagógiát és iskolarendszert átfogó, összefüggő ismeretrendszer ideája volt, amely a világot a maga teljességében képezi le, teszi áttekinthetővé, így segítve a választást szükséges és szükségtelen dolgok között. A pansophia ideája valószínűleg Comenius diákköri élményeiből táplálkozott. „Nagy hatást gyakorolt rá Alstedt, aki... később a gyulafehérvári akadémián tanított. A fiatal Comenius — kitüntetésképpen - segíthetett Alstedt enciklopédiájának összeállításában. Az enciklopédikus törekvések így leltek visszhangra Comenius gondolkodásában.”20 Comenius mestere így ajánlotta háromezer oldalas művét Bethlen Gábor fejedelemnek: „... a kiváló iskola, amelyet Magasságod pártfogol ebben az egyetlen kötetben fáradság nélkül együtt találhatja mindazt, amit 19 Pukánszky Béla - Németh András: Neveléstörténet. VI. Az átmenet korszaka: XVII. század. Bp.. 1996. [http://primus.arts.u-szeged.hu/~pukanszk/konyv/06.htm-2002. március ■ [továbbiakban: Pukánszky-Németh, 1996.) 20 Pukánszky-Németh, 1996.
