Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája az országgyűlés felsőházában 1927-től a Bethlen-kormány bukásáig
Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája... 121 A felsőház június 21-én, a 62. ülésen kezdte tárgyalni az 1929-31. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Ezen a napon Báthy László szólt a javaslathoz. A népjóléti minisztérium költségvetésével kapcsolatban megjegyezte, hogy nagy problémát jelent, ha a szülők nem megfelelő anyagi helyzetben is sok gyermeket vállalnak. Ám mindezek ellenére sem pártolja az egykézést, inkább a kormánynak egyfajta család- politikai koncepciót kellene készítenie. Felhívta a távol lévő népjóléti miniszter figyelmét, hogy egyre több gyermek éhezik, és a fogyatékos gyermekekről állami intézményi szinten senki sem gondoskodik. Kérte a minisztert, hogy találjon megoldást ezekre az égető kérdésekre. Készítsen a minisztérium felmérést a fogyatékos gyermekek számáról, majd pedig egy cselekvési programot a probléma megoldására.63 A június 24-én tartott következő ülésen Igaz Béla fűzött néhány szót a költség- vetési javaslathoz. Felszólalásának elején gratulált a kultuszminiszternek abból az alkalomból, hogy miniszterségének hetedik évfordulója alkalmából minisztériuma aranytollal tüntette ki. A költségvetéssel kapcsolatban kérte, hogy a pécsi Erzsébet Tudományegyetem a többi tudományegyetemhez hasonló finanszírozásban részesüljön. Kifogásolja, hogy nem szankcionálják törvényi szinten, ha más művelési ágra alkalmas földterületen szőlőt telepítenek. A költségvetési javaslatot elfogadja.64 65 Másnap Zsitvay Tibor igazságügyminiszter beszédében kitért erre a felszólalásra is. Álláspontja szerint nem kell az egyetemeket egyenlően finanszírozni, hanem azon intézmények fejlesztésének kell elsőbbséget biztosítani, amelyek esetében a helyi támogatás is magas.63 Az 1929. december 10-én tartott 69. ülésen fájdalmas bejelentést tett Wlassics Gyula elnök. Az utolsó ülés óta eltelt időben elhunyt Walter Gyula választott püspök, esztergomi nagyprépost és Burány Gergely csornai premontrei prépost. Mindkettőjükről szép szavakkal emlékezett meg az ülés kezdetén.66 A következő napon többek között a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem továbbfejlesztésével kapcsolatos feliratot tárgyalta a felsőház. A vitában Baranya vármegye küldötte, Igaz Béla is szólásra emelkedett. Beszédében kiemelte Pécs kultúra teremtő erejét, amelyhez nagyban hozzájárultak a pécsi megyéspüspökök is, például Zichy Gyula kalocsai érsek, egykori pécsi püspök, aki komoly adományokkal látta el az egyetemet. Majd részletesen ecsetelte az elmúlt évek fejlesztéseit. Beszédében értetlenségét fejezte ki, hogy a debreceni vagy a szegedi egyetemet miért finanszírozza jobban a kormányzat. Klebelsberg Kunó miniszter válaszában részletesen kifejtette, milyen okok szóltak amellett, hogy más egyetemeket jobban finanszírozzanak. A vita után úgy döntött a ház, hogy támogatja Pécs szabad királyi város beadványát az egyetem fejlesztésének kiemelt támogatásával kapcsolatban, és a szükséges lépések megtételére utasítja a vallás- és közoktatásügyi minisztert.67 Az 1930. február 12-én tartott 73. üléssel megkezdődött a III. ülésszak. Ez alkalomból újraválasztották a bizottsági tagokat. A választás alapján az egyházi képviselők vonatkozásában a következő változások következtek be: 63 Felsőházi Napló, IV. 179-180. p. 64 Felsőházi Napló, IV. 205-207. p. 65 Felsőházi Napló, IV. 250-251. p. Az 1929-30. évi állami költségvetési törvény 1929/31. tc.-ként került kihirdetésre. 66 Felsőházi Napló, V. 1. p. 67 Felsőházi Napló, V. 23-44. p.
