Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) I.
8 Egyháztörténeti Szemle III/l (2002) synoikismos útján történő kialakítására81) csak itt, az urbanizációtól kevéssé érintett hegyvidéki területeken került sor. így mindenekelőtt Kariaban (Aphrodisias82) és Mysiaban (Stratonikeia83), vagy hasonlóképpen Phrygia egyes körzeteiben.84 A part menti városokban és a belső területek kisebb-nagyobb városi közösségeiben folytatott - gyakorta specializálódott - iparszerű tevékenység és a kereskedelem mellett, a kedvező éghajlati viszonyok között, a lakosság fő megélhetési forrása a földművelés: gabonatermelés, ill. szőlő- és olajfatermesztés85 (az ún. mediterrán polikultúra, szokásos kiegészítőivel).86 A hegyi régiókban jelentős állattenyésztés (szarvasmarha) és pásztorkodás folyt. A partoktól távolabb, a hegyektől övezett központi táblásvidék szélei felé haladva az éghajlat és a természeti környezet már kevésbé kedvező. Az Anatóliai-fennsík (magasföld) nyugati szélén elterülő, vízben többnyire szegény, s így zömmel csak legelőnek alkalmas Phrygiaban87 a gyér lakosság számára a nagyszámú juh- és kecskenyájak, ill. az itteni juhok különösen finom szálú gyapja (Strab. XII - 578.) jelentették a megélhetést.88 A régió kedvezőbb adottságú területein, így például a Maiandros felső folyásánál fekvő Apameiaban, jelentős számú szarvasmarhát is tartottak.89 A nyugat-kis-ázsiai térség egésze - kellő mennyiségben — jó minőségű építőfával, némi ásványkinccsel (réz, ezüst, vas, cink, ólom), és (Kyzikos mellett, vagy a már említett kariai Mylasa közelében) bőséges felszíni márvánnyal is rendelkezett. A partok mentén - különösen a Propontis vidékén - folytatott intenzív, részben kivitelre is termelő halászat ugyancsak emberek ezreinek adott megélhetést.90 Asia provincia városai kivitelre is termeltek, így jelentős szerepet játszottak a mindinkább egységesülő Birodalom gazdasági életében is. A térségből főleg Kis- Azsia más vidékeire és a szárazföldi Görögországba exportáltak szőlőt, szárított olajbogyót és sajtot, valamint más mezőgazdasági termékeket. Ephesosból osztrigát vittek ki, Milétosból - részben a közeli hegyvidék juhainak gyapjából készített (a syriai áruk minőségével vetélkedő) — színezett szöveteket. E két város különösen híres volt ékszeriparáról, valamint nemesfémből készített különféle tárgyairól.91 Kiemelt központ volt Smyrna is. Zömében e kikötővárosok közvetítették az Anatóliai-félsziget belső vidékeinek termékeit92 (különösen a Lydiaból és Phrygiaból származó, másutt keresett árucikknek számító gyapjút), de részben a Távol-Kelet áruit93 is a Nyugat felé. így ugyancsak jelentős volt az átmenő kereskedelem. A belső vidékek áruinak és terményeinek közvetítésében kiemelt szerepet játszott a már említett phrygiai Apameia is, amely egy időben jelentőségében már-már Ephesosszal vetekedett. A térség relatív gazdagságának is köszönhetően egyedülálló szellemi élet bontakozott ki itt. Ennek egyik sajátos-értékeinek vitathatóságában is izgalmas-megnyilvánulási formája volt Kis-Azsiában (egyik legjelentősebb központját tekintve pedig az Asia provincia részét képező Ióniában) az ún. második szofisztika.94 Egy kiemelt térség a tartományon belül: Iónia helyzete Asia provincia részeként Az iónok már a korai időkben úgy érezték, városaik kedvező fekvése, de az általuk lakott régió szerencsés klimatikus adottságai révén is elkülönülnek Kis-Azsia többi részétől.95 Az elkülönülésnek ez a terminológiailag is kifejezésre juttatott érzése a későbbi századok során is megmaradt.93 A partvidék jólétben élő, nyitott és sokszínű társadalma már önmagában véve is ellentétet képezett e jólét alapját szolgáltató belső vidékekkel. Iónia gazdag városai (a kövezett, széles utcákon, az agorán vagy az agorát övező oszlopcsarnokokban97 fellépő, vitatkozó vagy sétáló - követőik népes csapatá-
