Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Károly Zsolt: Orbis Sensualium Pictus - A' Látható Világ lefestve. Joh. Amos Comenius művének s különböző kiadásainak összehasonlításából nyert néhány tanulság

88

Egyháztörténeti Szemle III/l (2002)

vés és a természetesség elve, melyekről később szólok.16 Fontos azonban látnunk, hogy a pansophia nem új világot akar teremteni, nem új értékrendet akar adni, hanem a már meglévőt akarja helyreállítani egy hanyatló, zűrzavaros, a benne élők szerint olykor antikrisztusinak, apokaliptikusnak érzett-nevezett korban. Ehhez megfelelő módszer is kell, egy az eddigieknél remélhetőleg egyszerűbb. így fogalmazza ezt meg Comenius a Didactica Magna XI. fejezetének 9. bekezdésében: „Amit nagyon kellemes módszerrel lehetne becsepegtetni és beplántálni az értelembe, azt erőszakkal belenyomták, sőt beletömték és beleerőszakolták - ti. a régi iskolákban. Amit tisztán és világosan lehetett volna a szemek elé tárni, azt zavarosan, igen bonyolultan, kuszái tan nyújtották, mint megannyi rejtvényt.”17 A pansophia tehát a tartalom, ami jelen világ szintézisét jelenti, s a „panmethodia” az az univerzális módszer, melynek segítségével ez elsajátítható. Ebbe a rendszerbe illeszkedik az Orbis pictus is, mely így egyszerre tükre a 17. század világának és Comenius gondolkodásának.

A világkép az idők folyamán változhat, s mint tudjuk, tapasztaljuk, változott, változik is. Az Orbis pictus a Janua árnyékában, majd idővel attól függetlenül előbb Európában, utóbb Amerikában s még Ázsiában is megjelent s a 20. század elejéig népszerű volt. Ez a népszerűség azt feltételezné, hogy a világgal s a vele együtt változó világképpel együtt az Orbis pictus is változott. Ebből kiindulva a következőkben annak próbálok utánajárni egyfelől, hogy Comenius műve a „világ lefestése” által milyen világképet állít a növendékek elé, s hogy a mű későbbi kiadásaiban ez a kép milyen változásokon megy keresztül. Másik kérdésem ezzel párhuzamosan arra vonatkozik, hogy a világkép átadásának ez a módja mennyire volt, lehetett hatékony, kiváltképp az Orbis pictus eredeti koncepcióját tekintve.18

16 Ezek az elvek jól követhetők, ha szem előtt tartjuk Comenius tudós személyiségének helyzetét Közép-európai értelmiségi volt pap és természetet megfigyelő tudós egy személyben. Helyzetét jól jellemzik Dömötör Ákos már idézett írásának sorai: „A korai újkor kelet-európai alkotó értelmisége számára az ismeretközvetítői szerep mellett egy másik feladat is ajánlkozott. Az Újvilágból Európába áramló tényközléseket összhangba kellett hozni a kontinens amúgy is ellentmondásos kultúrájával.”

17 Geréb György (sajtó alá rend ): Comenius Ámos János nagy oktatástana. Bp., 1953. (továbbiakban: Comenius: Oktatástan.) 65. p.

18 Dolgozatomban az Orbis pictus következő kiadásait használtam:

A) A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtárában megtalálható példányok:

1) Egy pár lapból álló töredék, melyet Comenius sárospataki tartózkodása alatt készített, s egy másik töredék 1653-ból, a „Lucidarium”-ból, melyet részletében Geréb György a következő pontban említett kiadványban publikált;

2) Az 1669-es nürnbergi kiadás Geréb György által gondozott 1959-es reprint kiadását;

3) Az 1675-ös brassói kiadás 1970-ben az Akadémiai Kiadó által megjelentetett hasonmás kiadását;

4) Az 1685-ös lőcsei kiadást (Elérhető: www.main.cz/konyvtar/komensky/orbis_aa.htm — 2002. március 17.)

5) Az 1708-as nürnbergi kiadást;

6) Az 1769-es nürnbergi kiadást;

7) Az 1777-es nürnbergi kiadást;

8) Az 1798-as pozsonyi kiadást,

9) Az 1806-os pozsonyi kiadást;

10) Az 1817-es bécsi kiadást, valamint

11) az 1910-es lipcsei kiadást.

B) ONLINE források: a www.coled.umn.edu/EdPA/iconics/Orbis/Index.htm címen elérhető 1659-es és 1672-es angliai kiadások valamint az 1781-es nürnbergi kiadás részletei. Kétségtelen, hogy ez korántsem az összes kiadása a műnek, azonban úgy tűnik valamelyest átfogó kép nyerhető már ezekből is.