Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás? Az ágoston-rendi remeték magyar provinciája és a rendi reform ügye a késő középkorban
52 Egyháztörténeti Szemle III/l (2002) kérésükre nem többet, mint két-három, vagy négy barátot küldött a körmendi kolostorba, úgy hogy olykor összesen négyen, sőt hárman vagy ketten, néha öten- hatan, vagy nyolcán voltak [...] akik hamarosan ismét annyira megfogyatkoztak, hogy csak egy barát maradt a kolostorban, akiről nem hiszi, hogy elvégezte a zsolozsmákat, mivel erre egymaga nem lehetett képes. Sőt azt hiszi, hogy bizonyos napokon még misét sem celebrált O maga számtalanszor találkozott a barátokkal a kolostorban hol ilyen, hol olyan ügyben, s fiatalkora óta gyakran látogatta a kolostort, olykor hogy misét vagy zsolozsmát hallgasson, máskor hogy velük társalkodjon vagy együtt egyen. Tud a botrányról, mivel közismert volt, hogy a barátok tetteikkel, s különösen rendetlen és rossz életükkel [...] a népet gyakran felháborították. Azt mondja, hogy annyi mulasztás történt az istentiszteletekben az ágostonosok idejében, hogy megérdemelték, hogy ezért a körmendi kolostorból kidobták és elűzték őket.”2 A tanúk vallomásainak lapjain mintha a késő középkori egyház (jelesül az ennek élcsapatához tartozó egyik nagy koldulórend) válságának hagyományos tétele kelne életre, értelmezzük a válságot akár az egyházi viszonyok tényleges korabeli hanyatlásaként, akár a laikus társadalom fokozott érzékenysége és igényei következtében megnövekedett elégedetlensége - sokféle írott forrásban, köztük a körmendiek vallomásaiban is ránk maradt - kifejeződésének. Az újabb késő középkori kutatások azonban amellett érvelnek, hogy a korabeli egyházi életet a megújulási tendenciák éppúgy jellemezték, mint a válság — rámutatva ezáltal arra, hogy ítéletünket a sokrétű valóság vizsgálatra kiszemelt részének az egészre történő kivetítése torzítja. így ha például a koldulórendek obszerváns mozgalmaira irányítjuk figyelmünket, a válság helyett a megújulást tekinthetjük meghatározónak. A körmendi példa felveti a kérdést: a kettő közül melyik milyen arányban jellemezte a magyarországi ágostonosokat. Másképp fogalmazva: a körmendi eset kivétel, negatív szélsőség csupán, vagy az általános tendenciát tükröző minta? A probléma, vagyis az ágostonosok magyar provinciájának és a rendi reformnak az ügye a körmendi eset és per kapcsán kezdett tehát foglalkoztatni. Ugyanakkor a rendelkezésünkre álló terjedelmes és izgalmas témájú jegyzőkönyv ritka (értsd: a korból kivételesen megmaradt) forrásának segítségével a késő középkori vallási kultúra korábbiaknál jobb megismerésére nyílik egyben lehetőségünk. Ugyanis a laikusok hétköznapi vallási életének legalapvetőbb tapasztalata a helyi papsággal/ szerzetességgel való mindennapi kapcsolat volt. így a per — egyéb tanulmányok tárgyát képező - rekonstruálása mellett ebből a szempontból sem tűnik hiábavalónak, hogy a korabeli szerzetesség egy jelentős csoportját az alábbiakban kicsit közelebbről megismerjük.3 A magyarországi ágostonosok középkori történetének megírásával mindmáig adós a hazai historiográfia. E hiány pótlását már 1943-ban sürgette Mályusz Elemér, paradox módon épp Fallenbüchl Ferenc Az Agoston-rendiek Magyarországon című, akkor megjelent könyvét recenzáló cikkében. Ez a munka ugyanis monografikus feldolgozást sugalló címe ellenére a rend középkori történetével alig foglalkozott. 2 Biblioteca Apostolica Vaticana (továbbiakban: BAV), Fondo Barberiniani Latini (= Barb. Lat.), vol. 2666, fel. 83v-84r (37. tanú). A jegyzőkönyvet tekintettel rendkívüli forrásértékére teljes terjedelmében érdemesnek tűnik közreadni, amit a közeljövőben tervezek. 3 A jegyzőkönyv anyagát feldolgozó résztanulmányok: Bakócz Tamás és a szerzetesrendek. Kolostorreform Körmenden: obszerváns vagy koncepciós? In: Történelmi Szemle 2002. (sajtó alatt); „Causa scientiae". Egy 16. századi tanúvallatási jegyzőkönyv anatómiája. In: Korall, 2002. 5-31. p.; A közösség és a földesúr hitváltása (Esettanulmány). In: Szabó András (szerk.): Az MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz-Kutató Csoportjának 2001. május 31-június 2. közötti nagykőrösi konferenciájának tanulmánykötete. Bp., 2002. (sajtó alatt)
