Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) I.
Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete... 37 120 IGRR IV,841: a Peloponnésos délkeleti nyúlványának szélső pontját képező, ellenszele- i ről és viharairól hírhedt Malea-hegyfok (Strab. VIII - 378; KIP III /19792/, 928.has. 53skk.) a Keletről Itáliába vezető tengeri útvonalak egyik hagyományos áthaladási pontjának számított (vö. Cic. ad Fám. IV 12,1. és Plin. epist. X,15: me Ephesum ... hyper Malean navigasse ... contrariis ventis retentum). Ami a hierapolisi kereskedő Itáliába történő hajóútjainak meglehetősen nagy számát (72) illeti, az antik hajózás témakörének neves kutatója, L. Casson nézete szerint mindez úgy volt lehetséges, hogy egy hajózási évadban, nyaranta, nagy valószínűséggel átlagosan két úttal számolhatunk: Travel in the Ancient World, Baltimore-London 19942 (1974); 128. A gyakorta idézett, ismert felirat (IGRR IV,841 = SIG3 1229) egyben a kor nauklérosamak vállalkozó szelleméről is tanúskodik. Ugyancsak ezt bizonyítja Hadrianus az ephesosi búiéhoz intézett - Kr. u. 129-re datált - levele, amelyben támogatja a tanács tagságára pályázó helyi ‘hajózási vállalkozót’ (naukiéros), Erastost: SIG3 838 (= Smallwood /1966/, p45. No. 72a = Die Inschriften von Ephesos V,1487. Vö. még uo. V.1488; egy másik érdemes naukiéros, Philokyrios [IK 11,1; 13; 15; 16; 17,1-4, Bonn 1979-1984.]). Erastos - jelenti ki a császár — „több ízben behajózta a tengert” (pollfakis] pli <sic> ... t[é]n thalas[san]), maga is kétszer hajózott már vele, érdemeit tehát jól ismeri. Ezért javasolja személyesen a pályázó felvételét - „ha semmi akadálya nincs, s ha méltó e tisztségre (ei de méden ekpodón [estin autói, all’ estin ti]més ax[i]os) - Ephesos vezető testületébe, a búié tagjai közé. (A SIG3 838-as sorszámot viselő felirat magyar fordításban is olvasható, in: Borhy L. /szerk./, Római történelem. Szöveggyűjtemény, Budapest 1998; 309sk /4.4.22./.) 121 Ez utóbbi kijelentés részigazságához 1. fentebb a 79. sz. jegyzetet. 122 A Birodalom által biztosított „béke és jólét”, a „virágzó kor” ismételt említésével vö. még uő. De pallio 1,1 (Kr. u. 193-ban, vagy esetleg 209 és 211 között). 123 Miként a négy volt consularis, a traianusi kor kiemelkedő hadvezéreinek politikai alapon elrendelt kivégzése Antoninus Pius császári elődje, Hadrianus principatusa alatt: SHA, vit. Hadr. 7,-2. Vö. A. V. Premerstein, Das Attentat der Konsulare auf Hadrian/ Im Jahre 118 nach Christus, Klio, Beiheft VIII, Aalen 19632 (az 1908. évi kiadás reprintje) és újabban A. R. Birley, Hadrian. The Restless Emperor, London - New York 2000 (1997), 87skk. 124 SHA, vit. Ant. 7,11: nec ullas expeditiones obiit, nisi quod ad agros suos profectus est et ad Campaniam ... /sc. Antoninus Pius/. 125 A császár az eleutheria, és a helyi görög vezetőréteg felfogásában: a városi autonómia legfőbb védelmezője a tartományi helytartó esetenkénti zsarolásaival és sikkasztásaival (1. pl. Tac. ann. XIII 43,1.), de még inkább a proconsulok meglehetősen gyakori adminisztratív túlkapásaival szemben. - így, a provinciálisok számára ebben a szerepkörben jelenik meg az uralkodó már Plinius minornál is: intercedere iniquitatibus magistratuum interfectumque reddere, quidquid fieri non opportuerif. paneg. 80,3. Mindezekre részletesebben is kitérek még a későbbiek során. 126 A tartomány lakóira gondot viselő császár (Plin. paneg. 30-33; vö. 80,3.), és mint a császár bizalmi embere, az uralkodó helyetteseként a tartomány javáért munkálkodó helytartó azonosításához az Antoninusok idején 1. küln. Plin. epist. X 18,2. Provinciales, credo, prospectum sibi a me intellegent - írja helytartójának, az ifjabb Pliniusnak császára, Traianus. Nam et tu dabis operam - folytatódik a levél -, ut manifestum sit illis electum te esse, qui ad eosdem mei loco mittereris (vö. X 32,1. és 117.). Mindezek azonban inkább a hivatalos propaganda szólamai. A császári tartományok legátusai, de épp úgy a senatus igazgatása alá rendelt provinciák helytartói is mind gyakrabban beleavatkoztak az önkormányzatú városok belső életébe. Főként a pénzügyi igazgatás ellenőrzése terén, ill. a helyi bevételek felhasználhatóságának tekintetében megnyilvánuló („zsarnoki”) önkényük - mint arra később még kitérek - számos lokális konfliktus forrása volt. 127 Vö. IGRR 111,174= Smallwood (1966), p81sq. Nr. 216; továbbá IGRR 111,175. 128 A fordításban idézett hely görögül: hoplón men uden, archontos de kai epistalu kai dikaiu kai phronimu kai axióma echontos (loc. cit.). 129 Egy jellemző, bár ott a térség egyik legjelentősebb városára, Ephesosra vonatkozó példával 1. ehhez a 224.sz. jegyzet első felét.
