Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - RECENZIÓK - Molnár János: A Nagyváradi (Királyhágómelléki) Református Egyházkerület története, 1944-1989
Recenziók 117 különösen a nyugati - út. Minden hatalom a püspök kezében összpontosult, a „kálvini demokrácia” Romániában meghalt. Szerző arra a következtetésre jut, hogy a lelkészi kar 30%-a azonosult aktívan a püspök szemléletével és abból fakadó gyakorlatával. Ez a réteg a kommunista párt tevékenységének analógiájára működött az egyházban: hangoztatta a hivatalos ideológiát, bírálta az elhajlókat és jelentett. Molnár János alapos részletességgel vezeti végig az olvasót a diktatúra négy évtizedének egyházpolitikai és belső egyház-igazgatási ösvényein. Figyelembe veszi a nemzetközi politikai helyzet alakulását is, elemzi annak hatását a romániai egyházpolitikára nézve. Egy totális rendszer működését mutatja be sajátos keretek között. A szerző szól a hitvalló egyházról is. Ha lehet kritikai megjegyzésünk, akkor azt ennek kapcsán kell megfogalmaznunk. Úgy érezzük, hogy nem szentelt elég teret és kellő figyelmet ennek a kérdésnek. Nem tisztázta például átfogóan, hogy mi is volt valójában az a „bethánizmus”, amelynek vádja évtizedeket jelenthetett a börtönben vagy a munkatáborokban. Mindenképpen önálló fejezetet érdemelt volna a bibliás kegyesség, a hitvalló gyülekezeti élet elemzése, hiszen az egyházat nem püspökei, hanem hitvallói képviselik valójában. Nem lehetetlen azonban, hogy a szerző önálló kötetben vállalkozik ennek bemutatására a jövőben. Az olvasó tájékozódását kronológia, név- és tárgymutató segíti. A legfontosabb dokumentumok a mellékletben külön is olvashatók. Aki alaposabb betekintést kíván nyerni a Kárpát-medencei magyarság 20. századi valós történetébe, az nem nélkülözheti Molnár János könyvét. (Dienes Dénes)