Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - RECENZIÓK - Varga Gábor: Szabadi István:Válogatott határozat-szövegek a beregi református egyházmegye első jegyzőkönyvéből
114 Egyháztörténeti Szemle III/2 (2002) Sir Philip Sidney (1494-1586) a reneszánsz-kori angol irodalom egyik óriása sok szállal kötődött hazánkhoz, II. Rudolfnál követségben járt, megfordult Ny ugat - Magyarországon is. Beszámolt azokról az ősök bátorságát dicsőítő énekekről is, amit magyarországi lakomákon és ünnepségeken látott. Magyarországi recepciójával többen is foglalkoztak: Róna Éva angol nyelvű könyve Gál I. és Gömöri György remek tanulmánya feltárta Sidney magyarországi kapcsolatait. Most Petrőczi Éva zsoltárainak nyomába ered, hogy a kálvinizmus és a reneszánsz nehezen párosítható harmóniáját és ellentétét tetten érje a nagy költő müveiben. A 42. zsoltár fordítását veszi vizsgálat alá Petrőczi, összevetve Balassi Bálinttal, aki Krisztus katonájának vallotta magát. O is hat nyelven beszélő poliglott, tapasztalt világutazó volt. Petrőczi Éva empatikus írásainak tudós pontossága, a filológus és a költő szerencsés ötvöződéséből született varázsa teszi ezt a fél-szent, fél-poéta könyvet fontos és érdekes olvasmánnyá. (Szigeti Jenő) Szabadi István: Válogatott határozat-szövegek a beregi református egyházmegye első jegyzőkönyvéből Debrecen, Harsányi András Alapítvány, 2002. (Harsányi András Alapítvány Kiadványai 5.) A magyar református egyháztörténet-írásunk egyik fehér foltja a beregi egyházmegye. Kisebb résztanulmányok már több mint 100 éve is készültek, Lehoczki Tivadar és Szeremlei Sámuel jóvoltából. Az 1940-es években Harsányi András szorgos kutatásai és közlései sok érdekes mozzanatra hívták fel a figyelmet, mégsem készült el az egyházmegye monográfiája. Ez már csak azért is sajnálatos, mert a megye különös, egyedi vonásokat mutat. Jeles egyház-historikusunk, Zoványi Jenő egyenesen renitensnek nevezi őket. Egyedül nekik sikerült ugyanis elérniük a függetlenségüknek azt a fokát, hogy 1816-ig lelkészeiket csak az espereseik szentelhessék fel. Az is érdekességük, hogy a kálvini irányzat korai híveinek számítanak. Vezetőik, Radán Balázs és Kálmáncsehi Sánta Márton még az 1550-es évek fordulóján is szemben álltak az akkor még lutheránus Debrecennel. 1552-ben a körös- vagy püspökladányi zsinat Kálmáncsehit eretneknek nyilvánította, ő pedig válaszként kiátkozta a zsinat tagjait. 1557-ben viszont ő lett az akkor már helvét irányú tiszántúli egyházkerület püspöke. A beregi egyházmegye kutatását 1920 óta megnehezítette, hogy levéltára nem maradt Magyarországon. Szerencsére Harsányi András örökösei jóvoltából 1969-ben mintegy negyed-folyóméternyi anyag a sárospataki egyházkerületi levéltárba került, most pedig csere folytán Debrecenben őrzik. A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatója, Szabadi István pedig sietett közkinccsé tenni. Hallatlanul érdekes és korai forrásokat tartalmaz az 1573 és 1631 közötti évekből. Így megtudjuk, hogy a jelzett években 571 házasságot bontottak fel a megye 42 anyaegyházában. Évente mintegy 15 eset!
