Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőszeghy Miklós: Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben a Kr. e. 9. században
38 Egyháztörténeti Szemle III/2 (2002) arról is, hogy hiba volna az ugariti Asera alakját általánosítani. Mint minden elterjedt istenség, Asera is számos helyi módosulat formájában létezett, ahogyan Baal, de a fentiek alapján talán nem kockázatos kimondanunk: ahogyan YHWH maga is bizonyos körök számára a Kr.e. 9. század folyamán.- Elképzelhető, hogy egy-egy föníciai, esetleg palesztinai városban az ugarititól valamelyest eltérő formában tisztelték Asera istennőt. Ennek oka az elterjedtségen kívül a földrajzi és az időbeli távolság is lehetett. Ne feledjük: felirataink, és az ugariti szövegek létrejöttének ideje56 között legalább fél évezred (ha az írásba foglalás időpontjára koncentrálunk), vagy még több (ha a keletkezés egyébként bizonytalan időpontjára gondolunk) telt el. Mindezek alapján könnyen lehetséges, hogy a felirat készítője nem pontosan olyan Aserát ismert, mint akit Ugaritban tiszteltek. Az is valószínű azonban, hogy lényegi különbség a két alak közt nem lehetett. Ha ezek után visszatérünk eredeti kérdésfeltevésünkhöz, és megvizsgáljuk, mi szól Asera istennőként való azonosítása mellett, akkor egy sor megfontolást tehetünk. Egyfelől kétségtelen tény, hogy YHWH alakját a korai királyság idején, vagy esetleg még korábban azonosítottál Éllel.57 Ez az azonosítás a jelek szerint teljes sikerrel ment végbe, legalábbis ami a hivatalos teológia szintjét illeti. Könnyen elképzelhető, hogy Asera alakja éppen emiatt került kapcsolatba YHWH alakjával a népi vallásosságban. Ha ugyanis Asera elválaszthatatlan társa volt Élnek, akkor kézenfekvő lehetett összekapcsolni YHWH alakjával. Hogy ez a kapcsolat milyen természetű volt, azt e rövid szövegek alapján természetesen nem lehet rekonstruálni. Nem lehetetlen, hogy funkciója ugyanaz volt, mint Él oldalán, vagyis bizonyos értelemben Izrael istenének női párja volt. Mégsem szabad elfelednünk, hogy e tézisre nincs bizonyíték a feliratokban. Éppen ezért tűnik elhamarkodottnak a vélemény, hogy a feliratokban felbukkanó Asera egyértelműen YHWH felesége volna. Az is elképzelhető, hogy a népi vallásosság éppen a hasonló funkciók miatt nehezen, vagy talán sehogy sem tudta világosan elválasztani egymástól YHWH és Baal alakját. Ebből következően YHWH alakjához számos termékenységi motívum kapcsolódhatott. A leghíresebb, és talán a legfontosabb hely is e tekintetben a Bír 5,4-5, ahol a délről jövő (erre utalnak a szöveg helynevei: Széir és Edóm) YHWH ugyanúgy vihart hozó isten, mint Baal. Talán éppen az északi vegetáció-isten, Baal nagy déli ellenpárja.58 Hiba volna ugyanakkor azt hinni, hogy az egyszerű nép — és ne feledjük: a pythosokra karcolt felirat nem teológusoktól származik! - képes volt ilyen finom különbségtételre. Az egyszerű nép fiai számára kézenfekvő volt, hogy egy Baalhoz a szemükben erősen hasonlító YHWH mellé rendeljenek egy női istenséget is, hogy így teljes legyen a kép mintegy a termékenységi kultusz szempontjából is. A feleség-hipotézis bizonyításáról természetesen ez esetben sem beszélhetünk. Összefoglalásként azonban leszögezhetjük: akár élő istennő, akár csak egy rá utaló, fából készült kultikus tárgy szerepel a Kuntillet-Agrudban, illetve a Hirbet el-Qőmban talált szövegekben YHWH alakja mellet, előfordulása mindenképpen 56 Az ugariti epikus szövegek datálása természetesen szintén nem tartozik a megoldott kérdések közé. A problémához ld.: Maróth, 1986. 138-141. p. 57 Karasszon István: Az óizraeli vallás. Bp., é n. (továbbiakban: Karasszon) 9-16. p. 58 Karasszon István éppen ebben a konkurens helyzetben látja annak okát, miért nem működhetett a szinkretista rendszerezés Baal esetében a YHWH-teológián belül. Karasszon, 22-24. p.
