Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőszeghy Miklós: Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben a Kr. e. 9. században
Kőszeghy Miklós: Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben 31 a kérdést. Mondanivalónkat három kérdéskör köré szeretnénk elrendezni. Először megvizsgáljuk, mennyiben mond újat a Hirbet el-Qőmban talált felirat YHWH és az alvilág viszonyáról. Ehhez kapcsolódóan röviden kitérnénk a feliraton található, lefelé mutató kéz problematikájára. Második problémaként megvizsgáljuk, menynyire volt egységes YHWH alakja a fogság előtti három évszázad tényleges vallási helyzetében. Végezetül áttekintenénk, milyen súlyos kérdéseket vet fel az a tény, hogy mindkét felirat egymás mellett említi YHWH-t és az ö Aseráját. Igen érdekes, hogy YHWH áldása egy sírfeliraton, vagy legalábbis egy sírban talált feliraton kerül elénk. A bibliai adatok inkább mintha azt sugallnák számunkra, hogy YHWH (akiből egy idő után univerzális hatókörű istenség válik) az alvilágban semmiféle aktivitást nem mutat. Az igazi, tartalmas, boldog élet az ószövetségi gondolkodás szerint csak YHWH áldásának köszönhetően jön, jöhet létre. Mivel pedig az élet szoros kapcsolatban áll YHWH áldó hatalmával, a beteg ember szinte azon nyomban egyik lábával a holtak világában (s’wl13) érzi magát. A halál ugyanis nem pusztán az elmúlás időpontja, hanem a világnak egy olyan rétege, amely gyökeresen különbözik az evilági lét szférájától.14 A halál olyan hatalom, amely elnyeléssel fenyegeti az embert (Ezs 5,14), a holtak birodalmának lakói nem dicsőítik az Urat, hiszen immár nincs közösségük Izrael istenével (Zsolt 6,6; 30,10; 88,11-13, Ézs 38,18). YHWH ugyanis nem a holtak, hanem az élők istene.15 Ezért azután a halál felségterülete jóformán minden szakrális jelleget nélkülöz.16 Minden, ami a halállal kapcsolatos, az tisztátalan (Lev 21,1-5, Num 6,6-7; 19,14-16, Dt 14,1). A s’wl az imént idézett ótestamentumi helyek fényében úgy tűnik, nem része YHWH hatókörének. Természetesen nem elvileg, hanem csak gyakorlatilag, de e distinkciónak nincs különösebb jelentősége. Ha viszont jelen feliratunkban Uriyahu számára YHWH áldását kérik, akkor ez két lehetőséget vet fel. Ha Uriyahu is az elhunytak között volt, akkor a szöveg egy halott számára kéri YHWH áldását. Ez pedig egyértelműen jelzi, a népi vallásosság17 a halál és YHWH kapcsolatának kérdéséről kissé másként gondolkodott, mint a teológiai szűrők bonyolult rendszerén áteresztett hivatalos, tételes vallásosság. Ha Uriyahu csak a sír készíttetője volt, akkor a halál és YHWH kapcsolata nem ennyire közvetlen. Ám ebben az esetben sem hunyhatunk szemet a tény fölött: az Úr áldását mégiscsak egy sírban elhelyezett feliraton kérik. Ez pedig ugyanoda vezet bennünket, mint az előző lehetőség. A népi vallásosság távolról sem látott áthághatatlan határt YHWH és a S’wl között. Mintha e gondolatkör esetében is határozott fejlődést lehetne regisztrálni. Fokozatosan alakul ki a helyzet, hogy YHWH és a s’wl között bizonyos távolságot érez a vallásos, elsőnek nyilván a hivatalos vallási gondolkodás. Ez a képzet, hogy ti. YHWH és a s’wl közt gyakorlatilag nincs kapcsolat, egyfelől biztosan korábbi, mint a fentebb említett bibliai helyek bármelyike, s kialakulásában a társadalom 13 A bonyolult fogalomról első megközelítésben: Gerlemann, G.: 71K, In: THAT II, Sp. 837-841. p. 14 Ld. erről legutóbb: Preuss, Horst-Dietrich: Theologie des Alten Testament. Bd. 2. Stuttgart, 1992. (továbbiakban: Preuss, 1992.) 155-163. p., küln. 157. p. 15 Ld. e kérdéskörről mindmáig: Hardmeier, Christoph: „Denn im Tod ist kein Gedanken an dich.” (Psalm 6,6). Der Tod des Menschen - Gottes Tod? In: Evangelische Theologie 48, 1988. 292-311. p. 16 Ugyanígy: Preuss, 1992. 158. p. 17 A fogalmat nem folklorisztikus értelemben használom, hanem minden olyan vallási megnyilvánulás gyűjtőneveként, amelyek kívül esnek a tételes teológiai gondolkodás tevékenységi körén.
