Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) I.
20 Egyháztörténeti Szemle III/l (2002) rövidített és átszerkesztett változata, a korábbi szöveg jegyzeteinek alapos bővítésével, ill. néhány ott alkalmazott jegyzet elhagyásával. A korábbi ún. főszövegbe számos - kisebb- nagyobb - betoldást eszközöltem, és négy új alfejezettel is kiegészítettem a tanulmány (terjedelmi okokból most is csak az általam lényegesnek tartott szempontok köré rendezett) szövegét. A tágabban értelmezett téma megannyi - itt kényszerűen mellőzött - további aspektusához I. a fentebb jelzett Aelius Aristeidés fordításhoz, ill. annak jegyzetapparátusához csatolt bevezető (cím a 104.sz. jegyzetben) és kísérő tanulmányomat. 9 A korszak átfogó ábrázolását adja A. Garzetti, l’impero da Tiberio ágii Antonini, Bologna 1960 (ua. némileg átdolgozott angol kiadásban, bibliográfiai kiegészítésekkel: From Tiberius to the Antonines. A History of the Roman Empire AD 14-192, London 1974), 309skk. és 393skk (az olasz nyelvű változat oldalszámozása szerint). Hadrianus alakjához és uralkodói tevékenységéhez újabban 1. A.R. Birley, Hadrian: The Restless Emperor, London - New York 1997 (20002). Antoninus Pius principatusához mindmáig a legjobb feldolgozás W. Hiittl, Antoninus Pius Bd. 1: Historisch-politische Darstellung, Prag 1936 és II: Römische Reichsbeamte und Offiziere unter Antoninus Pius. Antoninus Pius in den Inschriften seiner Zeit, Prag 1933. Néhány kiegészítéssel 1. még ehhez A.R. Birley, Antoninus Pius, in: CAH2 XL The High Empire, AD 70-192 (2000), 149-156 (Ch.3: V). - „A földkerekség valamennyi népének közös hazája”, Római Birodalom (Plin. Nat.hist. III,6; vö. Dig. L 1,33., ill. Aristeid. or. XXVI,63. és 100 - ed. Keil) roppant méreteket öltő kiterjedésének érzékeltetésére a Kr. u. I II. század alkotóinál gyakorta szerepel az Imperium központjában fekvő területekről „csak hosszú utazással elérhető” Rajna és az Euphratés: amnibus longinquis saeptum imperium (Tac. ann. I 9,5.). A „távoli folyók” — a Dunát ugyancsak magában foglaló említésével -1. még Strab. VI - 288; los. bell. lud. III 5,7 - 107; vö. II 16,4 - 363§., ill. Aristeid, or. XXVI,105: hoi exópotamoi. (A Birodalmat Északon és Délen, valamint kelet- és nyugati irányban határoló folyók, ill. vidékek megnevezésével I. még az aristeidési „Róma-beszéd” 82. fejezetét.) Ami pedig a hatalmas Birodalmon belül az Imperium Romanumot mintegy megtestesítő városok virágzó életét, vagy az általánosnak mondott jólét a korban élvezett mértékét illeti, azt valóban minden addigit felülmúlón páratlannak látják a kor rhétorai. Ugyancsak így látja ezt Aelius Aristeidés: or. XXVI,94-95skk; vö. XXIII,8skk - ed. Keil. De hasonlóképpen vélekedett erről a kortárs Pausanias is: I 5,5; vö. I 3,2 (az alattvalói boldogsága és jóléte érdekében tevékenykedő Hadrianusról). 10 Vö. küln. Aristeid. or. XXV1.70-712. Hasonlóképpen Plut. de fort. rom. 2 - 317c; Dión Chrys. or. XXXIIJlskk. és BMC Emp. III; p85. Nr. 400. stb. 11 Vö. küln. Aristeid. or. XXVI,69; 100; 104. Béke, nyugalom, biztonság - a császári propaganda a kor valóságát többé-kevésbé híven tükröző, a korszak alkotóitól gyakorta visszhangzott jelszavai: Appián, prooim. 24; vö. Cass. Dio /epit. Xiph./, LVI 43,4. Traianus pénzérméi és diadaloszlopának frízei még a római hadsereg hagyományos virtusát magasztalták. Hadrianus érméi már a nagy hódítások lezáródása utáni biztonságot hirdetik a tellus stabilitavá formált lakott világ, „a megszilárdított föld” felett (BMC Emp. III: p333. No. 476; p477. No. 1565.). Hadrianus rokona és választott utódja, Antoninus Pius nem kényszerül távoli háborúkba, sőt nem kényszerül Itália elhagyására sem. A Birodalmon belüli lázadásokat és felkeléseket - miként egy kései antik császáréletrajz-gyűjtemény szerzője írja - „helytartóival és legátusaival verette le” (SHA, vit. Ant. 5,4.). 12 A Kis-Azsia városaiban ekkortájt folyó nagyszámú középítkezéshez 1. pl. Dión Chrys. or. XL,10. és Aristeid. or. XXVI,97; 99. Számos kiemelt példával 1. még ezekhez Magié, Roman Rule in Asia Min. I,582skk. és Mitchell, „Anatolia” 1,211-217 (Ch.12.IV: Public Buildings). A gazdasági növekedéshez és a városok általában vett fejlődéséhez 1. még uo. I,257skk (Ch.14.VIl: Economic Growth and Urbanization) és küln. 1,198-226 (Ch.12: The Development of the Cities). Néhány további szemponttal újabban vö. Ch. Schuler, Ländliche Siedlungen und Gemeinden im hellenistischen und römischen Kleinasien. Vestigia (München 1998); 217-272. (VIII: Landgemeinden in der Kaiserzeit) és 273-288 (IX: Stadt und Land in der Kaiserzeit).
