Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) II.
Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete... 23 85 L. küln. Aristeid. or. XXilI - K (,Peri homonoias tais polesinti. a Pergamon, Smyrna és Ephesos között remélt megegyezésről). Vö. még Aristeid. or. XXV11,40-46 - K. 86 A téma mindmáig legjobb áttekintését adja E.L. Bowie, The Importance of Sophists, Yale Class. Stud. 27 (1982), 29-59; küln. 52. és 55. 87 L. a I1/108.SZ. jegyzetet. 88 A fentiekhez 1. G.W. Bowersock összeállítását, Greek Sophists in the Roman Empire, Oxford 1969; 17-29 (Ch. II: Cities of the Sophists). 89 PÍR2, C 802: Ti. Claudius Atticus Herodes; a ritkábban használt teljes névalak: Vibullus Hipparchus Tib. Claudius Atticus Herodes. Itt csupán utalni tudok arra, hogy Kr. u. 134 és 135 között Héródés Attikos a legatus Augusti pro praetore ad corrigendum statum liberarum civitatium provinciae Asiae tisztségét töltötte be, amikor a későbbi császár, Antoninus Pius a tartomány proconsula volt. Vö. H. Halfmann, Die Senatoren aus den östlichen Teil des Imperium Romanum bis zum Ende des 2. Jahrhunderts n. Chr., Hypomnemata 58 (Göttingen 1979); 155-160; 157 [A7-. 68], Még a korábbi alfejezetek anyagához tartozik, hogy a római tisztségviselővé emelkedett dúsgazdag athéni (mai szóhasználattal milliárdosnak mondanánk) Asia provinciában töltött hivatali ideje során bőkezű adományokkal támogatta a térség egyes városait. így járt el már Héródés atyja is (PÍR2, C 801), aki Philostratos közlése szerint 7 millió drachmával segítette meg a vízben szűkölködő Alexandreia Tróast: vit. soph. 11,1 - 548§. Vö. ehhez M. Riel, The Inscriptions of Alexandria Troas [IK 53], Bonn 1997; 229-231. és W. Ameling, Herodes Atticus I: Biographie; 11: Inschriftenkatalog (Subsidia Epigraphica 11), Hildesheim 1983; I,54sk. 90 Vö. G.W. Bowersock, Augustüs and the Greek World, Oxford 1965, 143sk. 91 Vö. ehhez fentebb a ll/76.sz. jegyzetet. - A személyi képesség és az egyéni teljesítmény (vö. Plin. paneg. 70,8. és hasonlóképpen Cass. Dio, LII 19,1.), a kedvező vagyoni és szociális helyzettel párosulva, a polgárjog elnyerésénél, ill. adományozása során ebben az esetben is a legfontosabbnak tekinthető elemek. (Részletezéséhez 1. Alföldy G., Római társadalomtörténet, Budapest 1996/német ered. 19843/, 71skk [=20002; 107skk.]). 92 Philostrat. vit. soph. 1,25 - 534.§. 93 L. küln. lin. 33-42 = 1K 24,1 [Smyrna 11,1]: Nr. 697; pl92. és 195 (további irodalmi hivatkozásokkal). Vö. még Philostrat. vit. soph. 1,25 - 531§. - Hadrianus nagyvonalú (görög pénzértékben számolva 10 millió drachmát kitevő) adományából Smyrnában gabonapiac, egy Asia szerte a legszebbnek tekintett gymnasion, és egy templom épült. Egy-egy neves rhétor ottani működése azonban más jellegű gazdasági előnyöket is jelentett a városnak. Már a híres Flavius-kori szónok, Skopelianos smyrnai iskolájába is messzi vidékekről, Görögországból meg egész Nyugat-Kis-Ázsiából, de Kappadokiából, sőt Egyiptomból és Föníciából is sereglettek a rhétori művészetet tanulók (Philostrat. vit. Soph. 1,21 - 518§.). Polemón pedig mindkét kontinensről, de a szigetekről is hozzá áramló tanítványai révén népesebbé tette Smyrnát, mondja Philostratos. mint előtte volt: 1,25 - 532ij. 94 A helyi társadalom egészére nézve is kiemelkedő jelentőségű rhétori fellépések korábbi példája a smyrnai Skopelianos esete. Mikor a Keleten ismertté vált Domitianus a tartományokban telepített szőlőültetvények felének kiirtásáról intézkedő rendelete (Suet. Dom. 7,2; 14,2; vö. Stat. silv. IV 3,1 lskk.), „egész Asia követeként” a híres szónokot küldték a császárhoz, hogy kieszközölje a rendelkezés helyi érvényű hatálytalanítását. Skopelianos sikerrel szólalt fel az uralkodó előtt, amit Philostratos (persze túlzó módon) a smyrnai rhétor egyedülálló szónoki művészetének tulajdonít: vit. Soph. 1,21 - 520tj. 95 L. lentebb a I18.sz.jegyzetet. 96 Dión Chrys. Or. XL,33; vö. XL,10; XLV,6;10; XLV1IU1., továbbá Plin. Epist. X 58,1. A helyek korrekt értelmezését adja C.?. Jones, The Roman Worls of Dio Chrysostom, Cambridge, Mass. -London 1978, 52. és 108. 97 A tisztség megjelenési formáihoz, ill. az ezt betöltő személyek tevékenységének jellegéhez I. RE IV (1901), 2417,has. 46skk: küln. 2419.h. 39skk; vö. Magie, Roman Rule in Asia Min. Ii,1516sk. A curiatagságra alkalmas polgárok közül választott dekaprótoi többnyire a városi tanács tagjai is. Kollégiumukba azonban csak 25. életévük betöltéséig kerülhettek be az arra alkalmasnak ítélt személyek: decaprotos etiam minores annis XXVfieri, non militantes tamen, pridem placuit; quia patrimonii magis onus videtur esse (Dig. L 4,3,10; Ulpianus). Mint az adók behajtásával megbízott városi tisztségviselők, »az első tíz« (dekaprótoi), ill. »az első húsz« (eikosaprótoi) testületé vagyonukkal is feleltek az államot megillető adóbevételek maradéktalan behajtásáért: nam decaproti et icosaproti tributa exigentes et corporale minis-